Tehetségnap!

Kedves Olvasók!

Örömmel jelenthetjük, hogy a Verseghy Ferenc Gimnázium az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az intézményben működő KörnyÉszMűhely tehetséggondozó és -fejlesztő műhely keretében Tehetségnapot, diákszimpóziumot szervez!

A Tehetségnap időpontja és helyszíne:

2011. május 20. (péntek)

10.30-15.00

Verseghy Ferenc Gimnázium

emelet 28. sz. terem (emeleten balra, könyvtárnál balra)

A Tehetségnap programja:

10.30-10.40

Pogány Gyula köszönti a vendégeket, jelenlévőket

igazgató

Verseghy Ferenc Gimnázium

10.40-11.00

Műhely szakmai vezetői tartanak rövid beszámolót a féléves munkáról

Borosné Szlávik Mária

biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, szaktanácsadó

Farkas Bertalan Péter

földrajz-történelem szakos középiskolai tanár, tananyagfejlesztő

11.00-12.30

A Műhely Tehetségei tartanak rövid, szabadon választott témában prezentációkat 

(utána kérdések, megbeszélés)

Az előadók:

Horváth Attila - Nagy István - Tóth Bence (11.00-11.15)

Galambosi Diána - Soltész Péter - Varga Bálint (11.15-11.30)

Medgyesi Anna - Ondok Edina - Szojka Angéla (11.30-11.45)

Botos Kata - Németh-Nagy Anita - Tölgyesi Barbara (11.45-12.00)

Csikós Máté - Magdus Tamás - Váli Botond (12.00-12.15)

Balogh Solt - Kovács Adél (12.15-12.30)

12.30-13.00

Ebéd a Könyvtárban  

13.00-13.15

Császár István - Tehetséggondozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében

igazgató-helyettes

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat
titkár

JNSZ Megyei Tehetségsegítő Tanács

13.15-13.30
Neumann Viktor - Együtt? Működik! - kooperatív technikák a földrajztanításban
munkatárs
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ 

13.30-14.30
Játékos vetélkedő
gyermekek-szülők-pedagógusok részvételével 

14.30-15.00
Díjátadó, csoportos lezárás, közös gondolkodás

A Tehetségnap kísérőrendezvényei:
- fotóvetítés a Tehetségnap időpontjában
- fotókiállítás a Műhely résztvevőinek fényképeiből a Tehetségnapon, illetve később az iskola más pontjain
- videóvetítés
- kiadványok bemutatója, átadása
- a Műhelyhez kötődő média-és egyéb termékek bemutatója 

Szeretettel várjuk a kedves Szülőket és az érdeklődőket a rendezvényre!

Környészkedésre fel!

Az atomenergia válaszúton - vitaindító prezentáció

Kedves Olvasók!

A korábban posztolt atomenergiával kapcsolatos kérdéseinkre részben sok válasz érkezett, részben még több kérdés. Még több olyan kérdés, amely vitára adhat okot. A foglalkozáson több ízben, több körben előkerült maga az atomenergia is, röviden a csernobili katasztrófával, különösen annak okaival foglalkoztunk, de elhangzott egy remek vitaindító is Kovács Adél, 10.a osztályos tanuló előadásában! A vitaindító már csak azért is volt remek kezdet, mert éppen egy vitát terveztünk a most pénteki foglalkozásra. Méghozzá egy szabályozott vitatípust, amivel hamarosan megismerkedhetünk. Előbb azonban a prezentáció (néhány helyen apró korrekciókkal).

Köszönjük, Adél!

A prezentáció természetesen szakmai szemmel és előadási készségeket tekintve is értékelve volt. Fontosnak tartottuk, hogy a Tehetségek is gyakorolják a szóbeli megnyilvánulást, szóbeli értékelést, így a szakmai értékelés csak az első benyomások után következett. Külön örültünk, hogy a Tehetségek is jócskán hozzátettek szakmailag a prezentációhoz! Köszönjük!

Környészkedésre fel!

Nyúlfarknyi rövid összegzés

Kedves Olvasók!

Örömmel jelenthetem, hogy a KörnyÉszMűhely szakmai blogjának első közvélemény-kutatása teljes sikerrel zárult. 

A megkérdezettek 100%-a (30/30 fő - nem reprezentatív kutatás) szerint munkánk nem hiábavaló, s ez a szakmai blog "Mindenképpen" hasznos. Az egyéb válaszokat (amelyek közül egyébként egyik sem volt negatív tartalmú, tehát szinte csak "puha" választási lehetőségek voltak) egyáltalán nem választották látogatóink.

Az oldalt az indulása óta közel ezerszer hívták le, vagyis ennyi oldalmegnyitás történt - a szerző(k) oldalmegnyitásait nem számítva! Ez hatalmas eredmény! Az is látható, hogy az oldalmegnyitások forrása általában a KörnyÉszMűhely Facebook-oldala, amelyről feltehetőleg főleg a műhely diáktagjai pottyannak a blogba. Jó hír ez, hiszen azt jelenti, hogy a Tehetségek is birtokba vették az oldalt.

A pedagógiai-szakmai munka eddigi értékelése időhiány miatt egyelőre várat magára, illetve részben az asztalfiókban van még (nincs IKT-sítva :) Hamarosan, ígérjük.

Nagyon örvendetes, hogy a Facebook-oldalunkat nem kizárólag a műhely tagjai "Tetszik"-elték, hanem családtagok, kollégák, távoli kedves ismerősök, szakmai partnerek is tették ugyanezt. Köszönjük Nekik!

Megyünk tovább, jobbnál jobb foglalkozások tartogatnak még meglepetéseket (valószínűleg mindenkinek, de így szép az élet).

Köszönjük mindenkinek az eddigi megtisztelő figyelmet és bizalmat! Folytatjuk!

Környészkedésre fel!

25 év után - Az atomenergia válaszúton

Kedves Olvasók, Kedves Gyerekek!

Huszonöt évvel ezelőtt, egészen pontosan 1986. április 26-án az addig is ellentmondásokkal küzdő atomenergia és atomenergia-kutatások fordulópontjukhoz érkeztek.

Szombati nap volt, április 26, a tavasz kezdete Pripjatyban is. Csernobil atomerőművének tőszomszédságában. Körülbelül 50.000 lakos napja kezdődött ugyanúgy április 26-án, mint bármelyik másik napon. Hiszen a sugárzás nem látható, nem szagolható, nem érezhető. De arról csak április 27-én értesült a lakosság és a nagyvilág, hogy egy nappal korábban, hajnali fél egy tájban a ma Ukrajnában található csernobili atomerőmű egy reaktora berobbant, ezzel olyan események láncolatát indítva el, amely az egész térséget halálra ítélte, és amelynek eredményeképpen az atomerőmű és környéke az emberi felelőtlenség és a technológiai hiányosságok mementójává vált.

Gyerekek! Arra kérlek Titeket, gondolkodjatok el ezen az eseményen ezen játék segítségével! Utána nézzétek meg a post végén található videókat is!

A feladataitok!
1) Keressetek érveket és ellenérveket az atomenergia kapcsán!  
Érvelésedet (és kontraérvelésedet is) úgy próbáld meg felépíteni, hogy mondanivalód mindig egy állítással kezdődjön, ez az állítás kapjon egy magyarázatot, végül egy indoklást. Ezek között sok esetben igen kicsi vagy alig érezhető a különbség. Egy kis segítség, nézzünk egy példát:

Állítás: az a kijelentés, amit el akarsz fogadtatni a hallgatóságoddal, pl. a vegetariánusok egészségesebbek.

Magyarázat: olyan további információk, amelyekkel megpróbálod megnyerni a hallgatóságot állításod támogatására, pl. a vegetariánusok egészségesebbek, mert a zöldségek fogyasztásával több vitamint juttatunk a szervezetünkbe.

Indoklás: az állítást támogató magyarázat összekötése az állítással, pl. a vegetariánusok egészségesebbek, mert a zöldségek fogyasztásával több vitamint juttatnak a szervezetükbe és köztudott, hogy a vitaminok elengedhetetlen részei az egészséges életmódnak. 

2) Gyűjtseket információkat a paksi atomerőműről! Az információ bármilyen forrásból származhat, a foglalkozáson majd kiértékeljük ezeket! Azt kérem, hogy bármilyen információt csakis a forrásával együtt hozzatok!
Azért a hiteles forrás mégiscsak a "hazai". Javaslom ezt az oldalt, illetve ezeket a játékokat! Jó kis szórakoztató időtöltés, és nem egyszerű bizony! 

3) Mi az az atomenergia? Honnan származik az atomenergia? Milyen nyersanyagigénye van? Hol bányászunk ilyet (Magyarországon bányásztunk vajon)? Kicsit mélyedjetek el az energiakérdésben!
További lehetőségek tájékozódásra ezen a linken, meg itt, továbbá itt.













Köszönjük előre is a munkálkodásotokat!
Környészkedésre fel!

Köszönjük a szoval.eu verseny módszertani utasításait, amelyből az érvelés és vita szabályait gyakorolhatjuk a gyerekekkel! Köszönjük továbbá kedves kollégánk, Ládi Klára inspiráló energia-gondolatait.

Élő IKT foglalkozás!

Kedves Olvasóink! Most olyannal próbálkozunk, amelyet oktatási körülmények között még nagyon ritkán (elismerem, még sosem) találkoztam (ez nyilván tapasztalatlanságomból fakad, aki látott már ilyet, kommentelésre fel!). Élő közvetítés fog zajlani a Verseghy Ferenc Gimnázium KörnyÉszMűhelyének IKT-foglalkozásáról. A diákjaink természetesen tudnak erről, de a keretrendszerről, a pontos feladatokról még nincs információjuk - egyrészt azért, mert részben "titokként" kezeljük a feladatokat, másrészt éppen eddig a pillanatig az óráikon ültek :)

Az IKT foglalkozásunk végcélja egy weblap megtöltése tartalommal, páros-és csoportmunka keretében, hálózati tanulás keretében, vagyis masszív konnektivista pedagógiai szellemben. Reméljük, diákjaink "vevők" lesznek a feladatokra. Egy kollégámmal megosztottam félelmeimet, amelyben kifejtettem, hogy talán nem is fog nekik tetszeni az ötlet, illetve ennyi idő alatt talán nem bírunk el a feladatokkal (hiába próbáltam leredukálni és minél változatosabbá tenni a foglalkozás feladatait). Válaszként azt kaptam, hogy nyugalom, ezek a gyerekek "ZS"-generációsok (utalva Prensky digitális bennszülött-bevándorló elméletére), minden rendben lesz. Hát, úgy legyen, gondoltam.

Ilyen szellemben újra átgondoltam a foglalkozásvázlatot, és kialakult végleges formája. A gyerekek bevezetésképpen egy szóforgó-feladatot fognak csinálni, eközben kicsit megmozgatódnak. Utána pedig belekezdünk a nagy munkába, a weblap-szerkesztésbe. A weblapot, a keretrendszert, és a foglalkozáshoz, illetve általában a Műhelyhez kapcsolódó kérdőívet már jó előre elkészítettem, de természetesen a tanulóink bármikor bármilyen stílust vagy hátteret megváltoztathatnak - hiszen közösen építjük az oldalt!

(Az infokommunikációról, a konnektivista pedagógiáról a post végén vagy egy külön postban számolok majd be - az élő közvetítésnek ez nem lehet része.) 

A tervek szerint elkezdődött szóforgóval a műhelyfoglalkozás. A készített plakátokat lentebb találhatók. A három téma a közösségi média, a blog, illetve a kommunikáció volt. Az alkalmazott módszer lényege, hogy egy-egy adott csoport kap egy fogalmat, kifejezést vagy jelenséget, amelyről brainstorming jelleggel összegyűjti a csoport összes gondolatát. Aztán a csoportok tagjai csoportokban eggyel arrébb vándorolnak, és az ott található buborékábrához hozzáteszik a saját gondolataikat, tehát kiegészítik a korábbi csoportokat. Az eredmények itt látható.

A "blog" buborék bemutatása

A "kommunikáció" buborék

A "social media" vagy "közösségi média" buborék értelmezése

A buborékok értelmezése és értékelése után még egy fontos dologra került sor - a Műhelyben is érdemes szót ejtenünk a szakmai blogról. A blogolás, a naplózás a szakmai tevékenységek mindennapos velejárója lehet. Ennek módszertanát, ötlettárát és lehetséges kimenetelés próbáltuk elemezni a gyerekekkel. Megértettük közösen, hogy ez a szakmai blog mindenki számára elérhetővé teszi a készült anyagainkat, hasznos és a a tehetségműhely jövője szempontjából talán meghatározó jelentőségű. 

A blog és a Facebook-profil bemutatása után megkezdődhetett a mai foglalkozás gerincét adó közös munka.

Elkezdődött a weblapok szerkesztése, illetve a prezentációk elkészítése, négy adott témában, amelyek jelenlegi vagy korábbi megvalósult projektmunkák témakörei voltak. A Műhely 4 csoportra oszlott. A tervek szerint a kész prezentációkat beágyazzuk a weblapba, majd később a blogba is. A csoportok tagjai szándékosan nem egymás mellett ülő tanulók voltak.

Nyilvánvalóan nem egy iskolában lennénk, ha nem akadtak volna technikai fennakadások. A cyberterem rendeltetésszerűen működött (eltekintve attól, hogy a "varázstoll" nem operált a táblához), de a Google-fiókokkal voltak problémák - különösen azért, mert a tanulóink nagy része egészen a mai napig nem is rendelkezett G-fiókkal.

Nagyjából 50 perce kezdődött a lázas munka, és a csapatok lassan 100%-ra hozzák fel  prezentációjukat. Kommunikációs csatornaként Facebook chatet vagy Google Talk-ot használnak - bár másokat is ajánlottak egymásnak, végül a csoportok mindegyike ennél a kettőnél maradtak. A gyerekek feladata ugyanis az volt, hogy úgy oldják meg a feladatot, mintha a csoportok tagjai különböző kontinenseken élnének, tehát csak hálózatban tudnak kommunikálni. Ennek megfelelően szóbeli kommunikációra utaló jelet (na jó, legalábbis egy darabig :) nem nagyon lehetett hallani.

A dolgozó ifjúság

Elkészültek a prezentációk, amelyeket már csak nagy műgonddal be kellett ágyazni az előre elkészített weblapba. Ez sem volt egyszerű munka, hiszen tanulóink 0%-a találkozott eddig a "beágyazás" fogalmával. Na sebaj, gondoltam, épp itt az ideje ennek is. A csoportvezetőkkel megosztottam a weblapot, akik aprólékosan elvégezték a munkát. Már csak a bemutatás és az értékelés volt hátra.

Lássunk erről is néhány fotót!

A prezentációk bemutatása

A prezentációk bemutatása is nagy sikerrel zárult. Jómagam azt gondolom, hogy a prezentációk jó minőségűek, sőt, kivitelük is igényes. Tanulóink mindent megtettek, az utolsó utáni pillanatban is még 2 perc türelmet kértek, hogy még a videót, még azt a képet vagy azt a pár szót hadd tehessék be a prezibe. Fontos tudnunk, hogy korábban egyikőjük sem találkozott még hasonló módszertannal, sosem osztottak meg vagy ágyaztak be ilyenformán digitális tartalmakat.

Pedagógiai és földrajzi-környezeti értelemben - figyelembe véve a foglalkozás pedagógiai és oktatási céljait, illetve a felhasznált módszertant - a foglalkozást eredményesnek és sikeresnek ítélem. Kíváncsian várjuk azonban a tanulóink véleményét kikérő kérdőív eredményét is, amelyet - a Műhely résztvevőinek engedélyével - aggregáltan publikálni fogjuk.

Köszönjük mindenkinek, aki ma velünk tartott, és együtt élvezte a közös szakmai és csapatfejlődést. Várunk mindenkit legközelebb is!

Környészkedésre fel!

Gondolkodási képességek

A Műhelyünk következő foglalkozása a tanulási stílusokhoz és a motiváció felméréséhez, ehhez kapcsolódó feladatokhoz volt köthető. A foglalkozást - a műhely állandó vezetőin kívül - Császár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat igazgató-helyettese, intézményegység-vezetője tartotta. István tehetségfejlesztési szakemberként, pedagógusként, és mint a témában mind gyerekeknek, mind pedagógusoknak előadásokat és foglalkozásokat tartó tekintélyt hívtuk meg. Nem csalódtunk és tanulóink sem.

A foglalkozás egy kis szakmai prezentációval kezdődött, amelyet péntek délutáni időpontban is heroikusan hallgattak és figyeltek tanulóink. Megismerkedtek a tanulási stílusokkal, az egyes stílusokra jellemző képességekkel, a fejlesztendő és fejleszthető területekkel, továbbá ötleteket, tippeket kaptak az egyes stílusok összehangolására, kiegészítésére is. Ezután értelemszerű volt, hogy gyorstesztekkel felmértük a stílusokat az egyes tanulóknál (és tanároknál). Előzetesen mindenkit megkértünk arra, hogy tippeljen, vajon ő melyik kategóriába tartozik. Az eredmények tükrözték a tapasztalatokat, a gyerekek eddigi szokásait és módszereiket (azok hatékonyságát nyilván nem mérhettük ilyen tesztekkel!). Egy-két esetben volt megfigyelhető, hogy még közelítőleg sem hasonló eredmény született egy-egy tanulónál. Esetükben elbeszélgettünk, mi lehetett a belső félreismerés oka. Hasznos beszélgetésnek bizonyult ez, mert megtudhattuk, mi a különbség az előzetes attitűdök, szokások és a papíron megnyilvánuló eredmények között az egyes esetekben.

A foglalkozáson megpróbáltunk csoportfeladatokat adni a gyerekeknek, de ez ebben az esetben nem teljes mértékben valósult meg. A terem adottságai, amelyben a foglalkozást (a prezentáció miatt) kénytelenek voltunk tartani (felszerelt és beszerelt eszközökkel ellátott, felújított kémia előadó), nem felelt meg csoportdinamikailag nagy térigényű játékoknak. Ez a mozgáshiány visszaütött a foglalkozás végére - egyáltalán nem István hibáján vagy figyelmetlenségén múlott, hogy tanulóink egyszerűen elfáradtak. Ne feledjük, hogy a Verseghy Ferenc Gimnázium egy magas színvonalon működő iskola, amely magas, de nem teljesíthetetlen elvárásokat támaszt tanulóinak. Mi sem érthetőbb, mint hogy a gyerekeink fáradtak péntek délután 16.00-kor.

Épp időszerű a motivációról szót ejteni. A tanulóink motivációs szintjének felmérése, illetve az erről való beszélgetés, kölcsönös véleménykifejtés fokozta a foglalkozás koherenciáját, a tagok egymáshoz való pozitív viszonyulását. Fontosnak tartjuk ezt, mert a gyerekeinknek a későbbi foglalkozások alkalmával kifejezetten szükségük lesz a társaik munkájára és élményeire, a közösségi munkára, az együttműködésre. Ezt erősítendő igyekszünk minden alkalommal fejlesztő feladatokat vinni a foglalkozásokra. 

A foglalkozás további részében a divergens gondolkodási képességek fejlesztésén volt a hangsúly. Egy pár szót ennek fontosságáról. A gondolkodási képességek fejlesztése a Műhely egyik elsődleges célja. A földrajz, mint más tantárgyak vagy műveltségi területek alapvető logikája épül arra, hogy az összefüggéseket felismerjük, ugyanakkor képesek legyünk a konvencióktól elvonatkoztatni, és meglévő információnkból új tudásokat, új sémákat kialakítani, és ezen sémákat új, addig nem ismert vagy nem tapasztalt szituációban alkalmazni. Ehhez azonban szükség van gondolkodási képességekre. A földrajzi-környezeti tartalmak a gondolkodási képességek három szintjét igénylik (természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően!): a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodási szintet. A szintek rendre vannak felsorolva az életkor előrehaladtával. A divergens gondolkodás mindhárom gondolkodási szinttel összefüggésbe hozható, mert egy másik szempontja a vizsgált témakörnek. A divergens gondolkodás alapja az, hogy az egyén nem vagy nem csak a konvencionális megoldásokat követi (hiszen ekkor csak korábbi tudást alkalmaz vagy a helyzetet egy korábbi helyzetre redukálva oldja meg - így nem a sémákból fejlődik ki az új megoldás). Egy divergens (szétágazó) gondolkodású személynek a szokásostól eltérő, kreatív ötletei, megoldási javaslatai vannak, általában konstruktív személyiségét jellemzi továbbá az eredetiség, a problémák hatékony megoldása. Mi erre a célra törekszünk. Tanulóink egytől egyig a ugyanezért a célért is jönnek a Műhelybe minden pénteken 13.30-kor, közvetlenül ebéd után. Feladatokkal és "együttgondolkodással", lehetséges megoldási módozatok figyelembe vételével oldunk meg kérdéses problémákat. Ezt rendkívül fontosnak tartjuk.

Az időjárás fokozatos romlásával (a foglalkozás ideje alatt több fokkal hűlt a hőmérséklet) és a fáradékonyság elburjánzásával a foglalkozást - az egyébként tapintható érdeklődés és lelkesedés ellenőre - a tervezett időben befejeztük. Tanulóink maguk is, de - tanulva az előző alkalom hiányosságaiból - most mi is készültünk némi elemózsiával a foglalkozásra, így senki sem távozott üres gyomorral - és hisszük, hogy senki sem távozott üres fejjel és üres élmény-tarisznyával sem.

A foglalkozást követő - személyileg kibővült - pedagógiai és oktatási értékelésében a legfontosabb szerepet az játszotta, hogy mennyire tartottuk sikeresnek a tanulóink tanulási stílusának felmésérét, valamint az ezzel kapcsolatos eszmecserét, illetve, hogy a divergens gondolkodás fejlesztését szolgáló feladatok mennyiben szolgálták a tanulók téma iránti érdeklődésének felkeltését. Úgy véljük, mindkét vizsgált elem megvalósult, illetve a hosszú távú metódusok alapjainak letétele sikeresen megtörlént.

Tematika szerint a médiapedagógiai foglalkozás következett, március 18-án. Hamarosan jelentkezünk a foglalkozásról szóló beszámolóval, mindenképpen kiegészítve a meghívott előadónk személyes élményeivel.


Környészkedésre fel!

A nyitány

Február végén, a pályázat elbírálásának tükrében a korábban megcélzott tanulóinkat tájékoztattuk, hogy terveink realitást nyertek, és elindulhat a közös program, a közös út. Március 4-én tartottuk nyitófoglalkozásunkat, amely elsősorban a következő célokat szolgálta:

(1) tanulóink ismerkedjenek össze egymással és oktatóikkal;
(2) végezzük el a kijelölt és a Műhely profiljának és célrendszerének megfelelő pszichológiai tesztfelvételeket;
(3) játsszunk, beszélgessünk, gondolkozzunk együtt.

A tehetségfejlesztés témában is jártas és végzett iskolapszichológusunk segítségével összeállított tesztfelvételi eljárás, illetve a csoportdinamikai játékok adták meg a kellő hangulatot a féléves munkának.

Páros interjúval mutatkoztak be a Műhely tagjai. Természetesen a Műhelyt vezető tanárok is részt vettek az interjúztatásban. Igazi élmény volt - mondhatom. Talán nem csak nekünk.

Kezdésnek egy kis játékos tesztet oldottunk meg, amellyel tanulóink koncentrálóképességét és többszempontú megfigyelőképességét próbáltuk tesztelni, illetve természetesen kellőképpen jót derülni a válaszokon. Mindenkinek javasoljuk, hogy pillantson bele ebbe a feladatsorba. Egyszer majd elrejtjük a megoldásokat is valamelyik postba. Talán mondanom sem kell, nekünk is problémát jelentett egyik-másik kérdés, majd a halántékunkon való tenyércsapkodás közepette rádöbbentünk persze mindenre - és ami az élményszerűségét nyújtotta, hogy együtt próbáltuk megfejteni őket.
A kiegészítő feladat a "Földgömb-próba" volt, miszerint el tudunk-e helyezni vízzel teli poharakat a Föld pólusain úgy, hogy a víz mindig a "megfelelő" állásban legyen a pohárban. Tanulóink hiba nélkül vették az akadályt.

Hosszú menetelés következett ezután - több mint egy óra a tesztek felvételére. Mindenki elfáradt közben, hiába tartottunk pár perces pihenőket. Ne felejtsük, hogy péntek délután igazi dicséret illet minden résztvevőt - nem pusztán a részvételért, hanem azért, mert a részvétel kifejezetten konstruktív volt. A tesztek eredményéről iskolapszichológusunk néhány oldalas összefoglalót készít, amelyet - figyelembe véve a Műhely tagjainak jogait, méltóságát és érdekeit - röviden ismertetünk egy későbbi alkalommal.
Mi úgy éreztük, a Műhely személyiségpszichológiai megközelítéséhez, a tanulóink gyenge és erős oldalának megismeréséhez, az egyes speciális esetek feltérképezéséhez szükséges volt ezen áldozat. Tanulóink fáradtságról és monotonitásról számoltak be. Érthető, de - mint később ők maguk jelezték - nem jelentett számukra - hosszútávon - gondot: tudták, ez is része a folyamatnak.

Rövid szünet után és felfrissülés után folytattuk a nyitófoglalkozást. Tudható volt, hogy mély földrajzi-környezeti tartalmak átadásával, logikai képességfejlesztéssel hasztalan volna próbálkoznunk - mind tanulói, mind tanári oldalról a kimerültség jelei mutatkoztak. A terv szerint haladtunk tovább, csapatépítés következett, amelybe óriási elánnal vetette bele magát mindenki. Nem érdemes minden esetben kiemelnem, de a Műhely pedagógus vezetői legalább annyira szívesen vesznek részt ilyen játékokban, mint diákjaink. 
Mimikával és testbeszéddel kialakított születési idővonal mentén csapatokra bontottuk a környészeket. Együtt próbáltuk egyre zsugorodó újságpapírokra ráállítani az egész csapatot (5 fős csapatokról lévén szó, A/4-es méretnél megálltunk :) de izzasztó feladatnak (szó szerint is) minősült az Igaz-Feláll játék is.

Mint olyat, minden csoporteseményt - azóta is - igyekszünk csoportmegbeszéléssel zárni, ahol megbeszélhetjük élményeinket, mindenki elmondhatja véleményét, kritikáit. Igen, szabadon, oda és vissza is. Furcsa lehet ez egy frontális tanórához képest. Nekünk pedig éppen az a célunk, hogy kölcsönös bevonással, közös élményekkel, partneri viszonnyal jussunk előrébb - legyünk akár gyerekek vagy (ki jobban, ki kevésbé) rejtett gyerekek felnőttként.

Fontos feladata volt még az első alkalomnak, ami azóta is végigkísér minket. A Műhely arculattervezése, közös beleegyezés a Facebook-profil kialakításához, illetve a szakmai blog beindításához. Hamarosan elkészül a Műhely logója, amely fémjelzi majd a profiloldalunkat, illetve közös "zászlót" jelent majd mindannyiunknak.

Rengeteg tervünk van az elkövetkezőkben. A nyitófoglalkozás után pedagógiai értékelésünk középpontjába a "Hogyan tovább" c. kérdés helyeződött. Kész pályázati programunk iránymutatást adott, de nem tartottuk progresszívnek, ha szorosan ragaszkodunk hozzá - a tematika váza megmaradt, de az előre elhatározott időbeosztás megdőlni látszott, sok szempontból. A foglalkozások címe és tartalma mit sem változott azóta sem, de a profilja, az egyes foglalkozások belső koherenciája szinte az utolsó pillanatig alakul. Talán jól is van ez így. Nem akartuk rögzített tartalmakhoz rögzíteni a környészeket, végül így rögzítve a földhöz az egész KörnyÉszMűhelyt.

Célunk nem változott, csak az eszközök módosultak picit. Folytatjuk a menetelést! Jajj, képeket is csatolunk majd mindenképpen! Előbb még ki kell válogatni a gyerekekkel a publikálásra alkalmas képeket és videókat...

Környészkedésre fel!