25 év után - Az atomenergia válaszúton

Kedves Olvasók, Kedves Gyerekek!

Huszonöt évvel ezelőtt, egészen pontosan 1986. április 26-án az addig is ellentmondásokkal küzdő atomenergia és atomenergia-kutatások fordulópontjukhoz érkeztek.

Szombati nap volt, április 26, a tavasz kezdete Pripjatyban is. Csernobil atomerőművének tőszomszédságában. Körülbelül 50.000 lakos napja kezdődött ugyanúgy április 26-án, mint bármelyik másik napon. Hiszen a sugárzás nem látható, nem szagolható, nem érezhető. De arról csak április 27-én értesült a lakosság és a nagyvilág, hogy egy nappal korábban, hajnali fél egy tájban a ma Ukrajnában található csernobili atomerőmű egy reaktora berobbant, ezzel olyan események láncolatát indítva el, amely az egész térséget halálra ítélte, és amelynek eredményeképpen az atomerőmű és környéke az emberi felelőtlenség és a technológiai hiányosságok mementójává vált.

Gyerekek! Arra kérlek Titeket, gondolkodjatok el ezen az eseményen ezen játék segítségével! Utána nézzétek meg a post végén található videókat is!

A feladataitok!
1) Keressetek érveket és ellenérveket az atomenergia kapcsán!  
Érvelésedet (és kontraérvelésedet is) úgy próbáld meg felépíteni, hogy mondanivalód mindig egy állítással kezdődjön, ez az állítás kapjon egy magyarázatot, végül egy indoklást. Ezek között sok esetben igen kicsi vagy alig érezhető a különbség. Egy kis segítség, nézzünk egy példát:

Állítás: az a kijelentés, amit el akarsz fogadtatni a hallgatóságoddal, pl. a vegetariánusok egészségesebbek.

Magyarázat: olyan további információk, amelyekkel megpróbálod megnyerni a hallgatóságot állításod támogatására, pl. a vegetariánusok egészségesebbek, mert a zöldségek fogyasztásával több vitamint juttatunk a szervezetünkbe.

Indoklás: az állítást támogató magyarázat összekötése az állítással, pl. a vegetariánusok egészségesebbek, mert a zöldségek fogyasztásával több vitamint juttatnak a szervezetükbe és köztudott, hogy a vitaminok elengedhetetlen részei az egészséges életmódnak. 

2) Gyűjtseket információkat a paksi atomerőműről! Az információ bármilyen forrásból származhat, a foglalkozáson majd kiértékeljük ezeket! Azt kérem, hogy bármilyen információt csakis a forrásával együtt hozzatok!
Azért a hiteles forrás mégiscsak a "hazai". Javaslom ezt az oldalt, illetve ezeket a játékokat! Jó kis szórakoztató időtöltés, és nem egyszerű bizony! 

3) Mi az az atomenergia? Honnan származik az atomenergia? Milyen nyersanyagigénye van? Hol bányászunk ilyet (Magyarországon bányásztunk vajon)? Kicsit mélyedjetek el az energiakérdésben!
További lehetőségek tájékozódásra ezen a linken, meg itt, továbbá itt.













Köszönjük előre is a munkálkodásotokat!
Környészkedésre fel!

Köszönjük a szoval.eu verseny módszertani utasításait, amelyből az érvelés és vita szabályait gyakorolhatjuk a gyerekekkel! Köszönjük továbbá kedves kollégánk, Ládi Klára inspiráló energia-gondolatait.

Gondolkodási képességek

A Műhelyünk következő foglalkozása a tanulási stílusokhoz és a motiváció felméréséhez, ehhez kapcsolódó feladatokhoz volt köthető. A foglalkozást - a műhely állandó vezetőin kívül - Császár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat igazgató-helyettese, intézményegység-vezetője tartotta. István tehetségfejlesztési szakemberként, pedagógusként, és mint a témában mind gyerekeknek, mind pedagógusoknak előadásokat és foglalkozásokat tartó tekintélyt hívtuk meg. Nem csalódtunk és tanulóink sem.

A foglalkozás egy kis szakmai prezentációval kezdődött, amelyet péntek délutáni időpontban is heroikusan hallgattak és figyeltek tanulóink. Megismerkedtek a tanulási stílusokkal, az egyes stílusokra jellemző képességekkel, a fejlesztendő és fejleszthető területekkel, továbbá ötleteket, tippeket kaptak az egyes stílusok összehangolására, kiegészítésére is. Ezután értelemszerű volt, hogy gyorstesztekkel felmértük a stílusokat az egyes tanulóknál (és tanároknál). Előzetesen mindenkit megkértünk arra, hogy tippeljen, vajon ő melyik kategóriába tartozik. Az eredmények tükrözték a tapasztalatokat, a gyerekek eddigi szokásait és módszereiket (azok hatékonyságát nyilván nem mérhettük ilyen tesztekkel!). Egy-két esetben volt megfigyelhető, hogy még közelítőleg sem hasonló eredmény született egy-egy tanulónál. Esetükben elbeszélgettünk, mi lehetett a belső félreismerés oka. Hasznos beszélgetésnek bizonyult ez, mert megtudhattuk, mi a különbség az előzetes attitűdök, szokások és a papíron megnyilvánuló eredmények között az egyes esetekben.

A foglalkozáson megpróbáltunk csoportfeladatokat adni a gyerekeknek, de ez ebben az esetben nem teljes mértékben valósult meg. A terem adottságai, amelyben a foglalkozást (a prezentáció miatt) kénytelenek voltunk tartani (felszerelt és beszerelt eszközökkel ellátott, felújított kémia előadó), nem felelt meg csoportdinamikailag nagy térigényű játékoknak. Ez a mozgáshiány visszaütött a foglalkozás végére - egyáltalán nem István hibáján vagy figyelmetlenségén múlott, hogy tanulóink egyszerűen elfáradtak. Ne feledjük, hogy a Verseghy Ferenc Gimnázium egy magas színvonalon működő iskola, amely magas, de nem teljesíthetetlen elvárásokat támaszt tanulóinak. Mi sem érthetőbb, mint hogy a gyerekeink fáradtak péntek délután 16.00-kor.

Épp időszerű a motivációról szót ejteni. A tanulóink motivációs szintjének felmérése, illetve az erről való beszélgetés, kölcsönös véleménykifejtés fokozta a foglalkozás koherenciáját, a tagok egymáshoz való pozitív viszonyulását. Fontosnak tartjuk ezt, mert a gyerekeinknek a későbbi foglalkozások alkalmával kifejezetten szükségük lesz a társaik munkájára és élményeire, a közösségi munkára, az együttműködésre. Ezt erősítendő igyekszünk minden alkalommal fejlesztő feladatokat vinni a foglalkozásokra. 

A foglalkozás további részében a divergens gondolkodási képességek fejlesztésén volt a hangsúly. Egy pár szót ennek fontosságáról. A gondolkodási képességek fejlesztése a Műhely egyik elsődleges célja. A földrajz, mint más tantárgyak vagy műveltségi területek alapvető logikája épül arra, hogy az összefüggéseket felismerjük, ugyanakkor képesek legyünk a konvencióktól elvonatkoztatni, és meglévő információnkból új tudásokat, új sémákat kialakítani, és ezen sémákat új, addig nem ismert vagy nem tapasztalt szituációban alkalmazni. Ehhez azonban szükség van gondolkodási képességekre. A földrajzi-környezeti tartalmak a gondolkodási képességek három szintjét igénylik (természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően!): a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodási szintet. A szintek rendre vannak felsorolva az életkor előrehaladtával. A divergens gondolkodás mindhárom gondolkodási szinttel összefüggésbe hozható, mert egy másik szempontja a vizsgált témakörnek. A divergens gondolkodás alapja az, hogy az egyén nem vagy nem csak a konvencionális megoldásokat követi (hiszen ekkor csak korábbi tudást alkalmaz vagy a helyzetet egy korábbi helyzetre redukálva oldja meg - így nem a sémákból fejlődik ki az új megoldás). Egy divergens (szétágazó) gondolkodású személynek a szokásostól eltérő, kreatív ötletei, megoldási javaslatai vannak, általában konstruktív személyiségét jellemzi továbbá az eredetiség, a problémák hatékony megoldása. Mi erre a célra törekszünk. Tanulóink egytől egyig a ugyanezért a célért is jönnek a Műhelybe minden pénteken 13.30-kor, közvetlenül ebéd után. Feladatokkal és "együttgondolkodással", lehetséges megoldási módozatok figyelembe vételével oldunk meg kérdéses problémákat. Ezt rendkívül fontosnak tartjuk.

Az időjárás fokozatos romlásával (a foglalkozás ideje alatt több fokkal hűlt a hőmérséklet) és a fáradékonyság elburjánzásával a foglalkozást - az egyébként tapintható érdeklődés és lelkesedés ellenőre - a tervezett időben befejeztük. Tanulóink maguk is, de - tanulva az előző alkalom hiányosságaiból - most mi is készültünk némi elemózsiával a foglalkozásra, így senki sem távozott üres gyomorral - és hisszük, hogy senki sem távozott üres fejjel és üres élmény-tarisznyával sem.

A foglalkozást követő - személyileg kibővült - pedagógiai és oktatási értékelésében a legfontosabb szerepet az játszotta, hogy mennyire tartottuk sikeresnek a tanulóink tanulási stílusának felmésérét, valamint az ezzel kapcsolatos eszmecserét, illetve, hogy a divergens gondolkodás fejlesztését szolgáló feladatok mennyiben szolgálták a tanulók téma iránti érdeklődésének felkeltését. Úgy véljük, mindkét vizsgált elem megvalósult, illetve a hosszú távú metódusok alapjainak letétele sikeresen megtörlént.

Tematika szerint a médiapedagógiai foglalkozás következett, március 18-án. Hamarosan jelentkezünk a foglalkozásról szóló beszámolóval, mindenképpen kiegészítve a meghívott előadónk személyes élményeivel.


Környészkedésre fel!