Tehetségnap összefoglaló

Verseghy Ferenc Gimnázium | Tehetségnap | 2012 | Csoportkép

A Tehetségnap rendezvény a KörnyÉszMűhely eredményeinek bemutatására szolgál, mind az iskolai, mind az oktató-nevelői szakma számára – együttműködve szakmai szervezetekkel. Fontosnak tartottuk ezt, hiszen így más szakemberek, pedagógusok, szülők is találkozhattak az általunk végzett munkával, bekapcsolódhattak a tehetségfejlesztésbe, tapasztalatcsere, szakmai beszélgetés, közös gondolkodás alakulhatott ki. Más szempontból azonban, a tanulóinknak is hatalmas élményt jelentett egy diákszimpóziumhoz hasonló esemény, amelyen megmutathatták munkájukat. A tehetségek feladata az volt, hogy kooperatív munkában mélyedjenek el egy szabadon választott, általuk kedvesnek tartott vagy éppen nagy érdeklődésre számot tartó témában. A tehetségek párokban és csoportokban készítették el prezentációjukat, amelyet 15 perc terjedelemben osztottak meg a közönséggel. Továbbá elkészítettek egy szakmai összefoglalót, rezümét is (ez alól kivételt képeztek azok a tanulók, 2012 tavaszán egy komplex projektmunka keretében regionális földrajzi témákat dolgoztak fel nagyobb terjedelemben). A felkészülés során a tehetségek emberfeletti munkát végeztek: hatalmas erőfeszítéseket láttunk, de azt tapasztaltuk, hogy a közös felkészülést, az együtt gondolkodás élményét minden tanuló élvezte.

A Tehetségnapon azonban a tanulókon kívül igen széles spektrumról hívtunk szakmai előadókat. Vendégül láttuk Dr. Dux László Urat, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézetének intézet- és tanszékvezető egyetemi tanárát, aki előadásában a szolgáló tehetségek feladatairól, jövőnk elengedhetetlen tényezőiről beszélt nekünk. A délutáni program során Császár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat igazgató-helyettese a tehetséggondozás lehetőségeiről, az elért eredményekről és a továbbhaladás útjairól tartott előadást. A Cartographia Kft. interaktív földrajz tananyagainak bemutatóján a kiadó legújabb, az elektronikus tanulási környezetet támogató, de alapvetően természettudományos logikájú tananyagaival találkozhattunk; külön köszönjük iskolánk egykori diákjának, Kereszty Péternek előadását. Ugyancsak egykori diákunk, Enyedi Zoltán, az ÉMI-TÜV-SÜD Kft. KERMI Osztályának analitikusa sikeres életpálya-modellekről tartott előadást. Az eseményt egész nap megtisztelte látogatásával az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztálya. Az osztályon dolgozó IKT-szakértők, az új Sulinet portál születésénél bábáskodó szakemberek egész nap az új Sulinettel kapcsolatos műhelymunkákat tartottak a tanulóknak, délután pedig a kollégáinknak. Köszönjük továbbá a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban működő Europe Direct Magyarország információs pont jelenlétét a Tehetségnapon. A Europe Direct, valamint az Educatio NKft. nemzetközi projektjeinek bemutatója révén a rendezvényünk megmutatta, hogy nyitott a külső, akár határon túli kapcsolatokra is. Ne feledkezzünk meg azonban a lelkes hozzátartozókról, szülőkről, barátokról és osztálytársakról, akik megtisztelték az előadásokat, valamint arról a több tucat pedagógusról és több száz tanulóról, akik részt vettek az egész napos programon. Gratulálunk továbbá a Bacsó Nándor megyei földrajz verseny résztvevőinek és győzteseinek is.

Üdvözlet a Tanévelőkészítő Fórumnak!

Kedves Olvasóink!

Valóban, újabb fórumon kerülnek bemutatásra a KörnyÉszMűhely nagyszerű eredményei, üdvözöljük Önöket a JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet Tanévelőkészítő Fórum "virtuális" résztvevői között, hiszen aki ellátogatott most ebbe a postba, az a fórum földrajz-biológia szekciójának egy részébe is bepillantást nyerhet majd - a szekcióülésről rövid összefoglaló készül majd.

A szekció alapvetően két nagy blokkra osztható. Először Makádi Mariann, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék docense, hazánk kiváló földrajz szakmetodikusa, közoktatási szakértő tart előadást a médiapedagógia alkalmazási lehetőségeiről a földrajztanításban és általában a természettudományokban, később jómagam bátorkodok előadni három rövid témában - az egyik téma maga a Műhely, illetve annak előzményei, tartalma, következményei, később a vitamódszer lehetőségeiről, zárásképpen pedig az utóbbi idők szakmai tevékenységének magvát adó animációkkal és szimulációkkal, valamint ezek közoktatási alkalmazásaival kapcsolatban ejtek néhány szót.

A fórumon újra rendkívüli sikert aratott a műhely szellemisége, közösségi jellege és az ott elvégzett hatalmas munka.

Szívélyes üdvözlettel köszönti újra olvasóit a KörnyÉszMűhely szakmai blogja.

Környészkedésre fel!

Tehetségnap beszámoló

Kedves Olvasóink!

Tudjuk, hogy kicsit megkésve, se sajnos sok volt a dolog így évzárás környékén - mind diák-, mind pedagógus oldalról. De persze, lehet, hogy jobb is lesz most kicsit nosztalgiázni, egy félig-meddig már elhomályosult szenzációs dolgot újra átélni.

2010. május 20-a nagy esemény volt a Műhely és az iskola életében egyaránt. Hosszas szervezés és előkészületek után megszületett a Tehetségnap.

A Tehetségnapra való felkészülés már jóval az esemény előtt, még hetekkel korábban elkezdődött. Folyamatosan alakult át a program, és finomodtak a 10 percek, 5 percek az egész napos rendezvényen belül. Tehetségeinket is fel kellett készítenünk a megmérettetésre, ugyanakkor a szervezők sem lehettek tétlenek: kiadványt szerkesztettünk, meghívókat gyártottunk, telefonálgattunk, nyereményeket szerveztünk le, továbbá támogató partnereket kerestünk az esemény számára. Aki már foglalkozott ilyen esemény szervezésével, az tudja, mivel jár egy ilyen. Most a tehetségeink is belekóstolhattak egy "konferenciára" való felkészülésbe, és annak nehézségeibe, ugyanakkor szépségeibe is.

Ahogy az előző - igen régi - bejegyzésben szót ejtettünk róla, a Tehetségnap több nagyobb blokkból, kvázi szekcióból állt. Az első szekcióban a Műhely szervezői, illetve az iskola vezetése számolt be az elvégzett munkáról, a második - legfőbb - szekcióban a gyerekek mutatkoztak be csoportos prezentációikkal, míg ebéd után egy kis szakmai előadás-csomagra, illetve egy családias vetélkedőre voltak hivatalosak vendégeink. 

Az első szekcióban Borosné Szlávik Mária és Farkas Bertalan Péter, az iskola tanárai, a Műhely vezetői nyújtottak tehát információkat a KörnyÉszMűhely tervezésével, vezetésével, céljaival és megoldandó feladataival kapcsolatban. Sikerült némi programot is hirdetnünk azzal, hogy megmutattuk, hogyan lehet másképp csinálni a tehetségnevelést, mint ahogy eddig láttuk, tapasztaltuk másutt. Nem szerettük volna sokáig húzni az expozéinkat, hiszen nem mi voltunk a nap főszereplői.

Hanem a gyerekek, a Műhely tehetségei, akikkel egész félévben együtt dolgoztunk. A gyerekek néhány héttel a Tehetségnap előtt már megkapták feladatukat, de konkretizálásra ez csak a Tehetségnapot megelőzőleg két héttel került. A feladatuk az volt, hogy 3 fős csoportokban válasszanak egy témát szabadon, és készítsenek el egy 15 perces bemutatóhoz szükséges prezentációt, valamint egy ehhez kapcsolódó 3-5 oldalas szakmai anyagot írásban. Az utolsó, zárófoglalkozásunk - az iskolapszichológus beszámolóján kívül - jórészt erről szólt. Pontosítottuk, lektoráltuk anyagaikat, amelyeket a Tehetségnapot megelőző napokban folyamatosan szerkesztettünk meg - mint utóbb kiderült - egy több mint 50 oldalas kiadvánnyá.

A tehetségeink mind szorgalmasan és időt-energiát nem kímélve készültek fel, az előadásukból és az előadás szakmaiságából és módjából erre lehetett következtetni. Természetesen egyetlen konferencia sem zajlódhat le úgy, hogy ne legyenek technikai problémák, most is akadtak. A lényeg azonban, hogy ez senkit sem zavart meg annyira, hogy ne lehessen folytatni a napot. Sőt, csapatépítő jellege volt a mindenféle apró zűröknek.

A Tehetségnapra sokan sokféleképpen készültek. A gyerekek az anyagaikkal, a szüleik támogatásukkal és megjelenésükkel - amelyet ezúton is nagyon szépen köszönünk. Vendégeink, Császár István és Neumann Viktor szakmai prezentációikkal, míg mi az eddigi tapasztalatok összegyűjtésével, támogatók és partnerek szervezésével és az ajándékok összeállításával, valamint összegzéssel, jövőbeli tervezéssel töltöttük "szabad" időnket.

Lássuk, mivel készültek tanulóink. Minden csoport valami olyan témát választott, amely közel állt szívéhez, vagy valamilyen módon foglalkoztunk vele a Műhely során. Egészen különböző témák, eltérő szempontok és megközelítés jellemezte a hat előadást, amely 90 percen keresztül folyamatos figyelem mellett zajlott.

Az előadók:

Horváth Attila - Nagy István - Tóth Bence (11.00-11.15)

Galambosi Diána - Soltész Péter - Varga Bálint (11.15-11.30)

Medgyesi Anna - Ondok Edina - Szojka Angéla (11.30-11.45)

Botos Kata - Németh-Nagy Anita - Tölgyesi Barbara (11.45-12.00)

Csikós Máté - Magdus Tamás - Váli Botond (12.00-12.15)

Balogh Solt - Kovács Adél (12.15-12.30)

Most már tényleg lássuk, milyen prezentációk készültek. Minden csoport megosztható dokumentummal készítette el a prezentációját, amely így egy honlapon, pl. egy blogban is megoszthatóvá vált. 

Horváth Attila - Nagy István - Tóth Bence (9.a) előadásában: Invazív fafajok Magyarországon

Galambosi Diána - Soltész Péter - Varga Bálint (9.c) előadásában: Környezettudatos gondolkodás

Medgyesi Anna - Ondok Edina - Szojka Angéla (9.a) előadásában: A globális felmelegedés

Botos Kata - Németh-Nagy Anita (9.c) - Tölgyesi Barbara (9.a) előadásában: Az esőerdők

Csikós Máté - Magdus Tamás - Váli Botond (9.c) előadásában: Az atomenergia válaszúton




Balogh Solt (9.c) - Kovács Adél (10.a) előadásában: A Tisza

Az ebéd után Császár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat igazgató-helyettesének előadásán vehetett részt a hallgatóság. A Tanár Úr bemutatott néhány módszert és lehetőséget a tehetségek azonosításához, valamint beszámolt több, a megyében működő sikeres tehetségfejlesztő, -nevelő intézményről valamint tevékenységről. Elismerését fejezte ki a tehetségeink teljesítményét illetően, illetve a Műhely működésével és a szakmai programjával kapcsolatban. Tolmácsolva szavait: nagyrabecsülését is át kell adnom. Reméljük, tényleg rászolgáltunk.

A Tanár Urat egy másik kiválóság, a ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ fiatal munkatársa, Neumann Viktor követte. Az Együtt? - Működik! - Kooperatív technikák a földrajztanításban című előadása mind a gyerekek, mind a vendégek körében nagy sikert aratott innovativitásával, valamint gyökeresen új megoldási lehetőségeivel. Remek volt! Viktor - így vagy úgy, de - végigkísérte a Műhely életét, és nagy örömünkre szolgált, hogy ellátogatott a Tehetségnapra. Ezúton is köszönjük a magas színvonalú szakmai előadásokat.

A programot egy családi vetélkedő zárta le, amelyben gyermekek, vendégek, szülők alkották a csapatokat, de előadóink is kivették részüket a játékból. A játékot közös megbeszélés, és végül egy díjkiosztó zárta. Az eredeti tervekhez képest fél órával később, de még bőséggel időben fejeztük be a programot.

Mind a tehetségeink, mind a vendégek visszajelzése, mind belső értékelésünk alapján azt kell mondanunk, hogy a befektetett munka, a közösségi élménybe vetett hit és az egymás iránt érzett felelősség miatt mind a Tehetségnap, mind a KörnyÉszMűhely sikerre volt és van ítélve, csakúgy, mint a hasonló, átütő erejű kezdeményezések.

Köszönjük mindenkinek, aki részese volt a Tehetségnapnak. Képtelenség lenne felsorolni az összes résztvevőt, így ezzel nem is próbálkozom. Tekintsünk végig csak a programon, és láthatjuk, mennyi ember összehangolt, kiváló munkájára volt szükség ebben a röpke 4,5 órányi szűk keresztmetszetben.

Mi mást mondhatnánk a bejegyzés (igen, csak ennek a bejegyzésnek, nem az egész Műhelynek!) végén? - Környészkedésre fel!

Digitális bennszülöttek tehetséggondozása - beszámoló a Megyeházáról

Kedves Olvasóink!
Egy újabb próbálkozás szemtanúi lehetnek arra, hogy hogyan közvetítsünk "félélőben" egy eseményről.

Az esemény, amelyre most felhívom figyelmüket, egy konferencia. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 2011. tavaszán is megrendezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozatot, amelynek keretében oktatási-nevelési témájú konferenciákat, szakmai találkozókat szervez. Ennek a rendezvénysorozatnak egyik záróakkordja a ma, 2011. április 12-én megrendezésre kerülő Digitális bennszülöttek tehetséggondozása c. konferencia, amelyet a szolnoki Megyeháza Dísztermében tartanak. Ide hívom meg virtuálisan Olvasóinkat. Itt hívom fel figyelmüket, hogy az eseményről a Szolnok Televízió rövid és később egy hosszabb összefoglalóban is beszámol. Kövessék akár online is!

Óriási megtiszteltetés és lehetőség, hogy ezen az eseményen számolhatok be először a nagyközönségnek a Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyó tehetségfejlesztő műhely, a KörnyÉszMűhely munkájáról.

Az esemény azonban nem csak erről szól, nem csak erről kell, hogy szóljon. A digitális bennszülöttek tehetséggondozása tágabb fogalomkör annál. De mi is az a digitális bennszülött? Pontosabban kik is tartoznak a digitális bennszülöttek közé? - válaszként szakirodalomhoz nyúlok (Marc Prensky: Digital natives - digital immigrants, 2001). 

Prensky azt mondta - immáron 10 éve -, hogy a világ társadalmait már nem csak szociális vagy gazdasági értelemben választja ketté (háromba, négybe...) éles, már-már áthatolhatatlan választóvonal, hanem digitális értelemben is. Prensky szerint az arcvonal két oldalán a digitális bennszülöttek (digital natives) és a digitális bevándorlók (digital immigrants) népes csoportját találjuk. A bennszülöttek azok a személyek, akiknek a digitális világ természetes, mindennapos, hétköznapi jelenség, a bevándorlók pedig azok a személyek, akik ezzel az egész "digitális hűha" dologgal csupán próbálkoznak - több-kevesebb sikerrel. De mivel bevándorlók, lehetőségük van - nagyon hosszú idő és gyakorlat útján - bennszülötté válni.

Az alapvető különbség a két típus között, hogy a bennszülöttek és a bevándorlók eltérően képzelik el az oktatási szituációkat, iskolai környezetet és módszertant, ami nyilvánvaló konfliktust jelent.
A digitális bennszülöttek információéhesek, irdatlan információéhesek. Az információhoz azonban több csatornán jutnak el, többféle médium által. Ezáltal hozzáférésük gyors és többszempontú. A bennszülöttek különböző csatornákon szerzett információinak feldolgozása párhuzamos folyamat, párhuzamosan terhelhetőbbek is, mint a bevándorló személyek. Azonban nemcsak információkat dolgoznak fel párhuzamosan, hanem általában is preferálják a szimultán interakciókat. A Prensky-magyar szótár szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy egy bennszülött tanulónak nem okoz problémát, ha egyszerre műveli a következőket:
- facebook chaten 2-3 időben párhuzamos partnerrel cserél házi feladatot vagy iskolai élményeket, közben postol vagy meg is oszt egy-két hírt vagy állapotfrissítést;
- MSN-en és / vagy Skype-on telefonál, beszélget (egyszerre nyilvánvalóan több személlyel is akár);
- blogol vagy blogokat olvas;
- böngész az interneten;
- letölt az internetről;
- információkat szerez hírcsatornákon keresztül, majd
- az információkat feldolgozza;
- dokumentumokat kezel;
- és közben esetleg a papíralapú házi feladatot is elvégzi;
- netán valamilyen kooperációt igénylő PC-s játékot bütyköl. 

Sok ez? - Dehogy! Illetve: attól függ, kinek! A bennszülöttek is - tegyük fel: általában - egyszerre egy számítógéppel dolgoznak, amellyel - azt hisszük, hogy - csak egyféle dolgot lehet egyszerre művelni. Nos, ez az, ami alapvetően elválasztja a két oldalt. A szemléletmód. A bennszülöttek jellemzőiként szokták még emlegetni a non-lineáris feldolgozási módokat, illetve azt, hogy közöttük sok (de mindenesetre több) a belső motiváltságú személy.

A konferencián tehát részben erről lesz szó. De a Szerző úgy határozott, hogy erről már sokan sok dolgot mondtak, nála a témában sokkal okosabb és tapasztaltabb szakemberek, így szakbarbárkodásnak helye nincs. Kicsit más lett a profilja az előadásomnak. A tehetségek többszempontú fejlesztésén, illetve a KörnyÉszMűhely bemutatásán kívül más is szerepel a csomagban. Nevezetesen egy programhirdetés. Tényekkel, számokkal, tételmondatokkal, feladatokkal. Megdöbbentő dolgokkal alátámasztva. Olyanokkal, amelyek anno engem is megdöbbentettek, és megváltoztatták egyébként sem gyarlóan konzervatív szemléletemet.

Tehetséggondozás a jövőnek? on Prezi

Nos, így indult el a Szerző számára a konferencia. A beszámoló - befejező része - estétől olvasható lesz, itt, a KörnyÉszMűhely szakmai blogjában.


És már olvasható is. Sajnos minden nap csak 24 órából áll - gondolom, az ezzel járó problémákkal már sokan találkoztunk! :)
Az előadásomban néhány dologra nem tértem ki, amely a Műhelyhez kapcsolódik, ugyanis a prezentációmnak (nem csak) az volt a célja, hogy a Műhelynek végezzek PR-tevékenységet. Ennélfogva kimaradtak olyan fontos dolgok részletezése, mint a tanulóink érzelmi-pszichológiai fejlesztése, a szociális együttműködésük fejlesztése vagy éppen az egymásra utaltság gondolatának felkeltése a gyerekekben.

Az előadásomat megelőzően Kállai Mária, Szolnok alpolgármestere nyitotta meg az eseményt, aki bevezetőjében fontosnak tartotta hangoztatni, hogy a megye kiemelt területként kezeli a tehetséggondozást, ezért is lett ez az idei Pedagógiai Hetek témája. Az esemény nagyon szemléletesen és hatékonyan került felvezetésre, remek volt a hangulat és az érdeklődés felkeltése.

Ezt követően Török Krisztián, egy kiváló szolnoki szakközépiskola tehetséges digitális bennszülötte mesélt arról, hogyan és milyen módon használják a közoktatásban azokat a technikákat és módszereket, amelyekkel a tanulók valóban bennszülöttnek érezhetik magukat. Dicséretes Krisztián felkészítő tanárnőjének innovatív és elévülhetetlen szakmai munkája e téren! Sok sikert a továbbiakban Nekik!

Ezután az űrhajózás világnapját emlegetve lett felkonferálva a KörnyÉszMűhelyt is bemutató prezentáció. Mondanivalóm egy kis része található csak meg a fenti prezentációban, élőben e száraz szavaknál sokkal több hangzott el, amelyek részletezésére itt most nem kerül sor. 

Tari Annamária, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, pszichonanalízis-kutató előadásomra reflektálva felhívta a figyelmet a gyermekek pszichológiai érésére és arra a nyilvánvaló tényre, hogy nem csak az információ megszerzésének lehetőségeire kell felhívni a gyerekek figyelmét, valamint nem csak a mai technológiák értelmes használatára kell megtanítanunk őket, hanem életkori sajátosságaiknak megfelelően érzelmileg is fejleszteni őket - illetve hagyni az egészséges személyiséget kibontakozni. A maga idejében, a maga helyén. Felhívta továbbá a figyelmet arra a tényre, hogy a bennszülöttek felületes és megosztott figyelme a későbbi életükben, a munkaerőpiacon problémákat jelenthet később. 

Reflektálva az előadásra: természetesen a KörnyÉszMűhelyben, és általában a pedagógiai gyakorlatunkban nem csak és kizárólag a digitális kompetenciafejlesztés céljait és eszközeit vesszük figyelembe és tűzzük ki célul. Baj is volna, ha ez így lenne. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a kognitív és érzelmi-pszichikai fejlődés ambivalenciája nem kezelhető pusztán az egyik oldal fejlesztésével. Viszont a homokba se dughatjuk a fejünket! Ha megpróbáljuk a gyerekeket életkori sajátosságaiknak megfelelően kezelni, de ezzel szemben a tanulóink - tőlünk függetlenül - richtig nem az életkori sajátosságaiknak megfelelően használják a világhálót vagy akár a közösség médiát, az miért jogosít fel arra minket, hogy ezzel ne foglalkozzunk?! Nem mondhatjuk azt, hogy ebben a korban ez még nekünk nem lehet feladatunk... a digitális bennszülöttek így is úgy is digitális bennszülöttek, csak még egyesek erről nem tudnak. Igenis éppen ezért kell foglalkozni ezzel a kérdéssel! 

Dr. Polonkai Mária, a Magyar Géniusz Program Elméleti és Módszertani Munkacsoport vezetője sok hasznos ismerettel és jó gyakorlattal gazdagította a résztvevőket. Örömmel hallgattuk eddigi tapasztalatait a digitális világról és a digitális bennszülöttek tehetséggondozásáról, a Géniusz Program honlapján található jó gyakorlatok felhasználási lehetőségeiről, a tehetségfejlesztés irányairól és feladatairól.

Előadását Bajor Péter követte, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek képviseletében, a tehetségfejlesztő projektekkel és programokkal foglalkozó TÁMOP-pályázatok projektmenedzsereként. Bajor Péter beszámolt az eddigi tevékenységeikről, a Géniusz Program releváns képzéseiről és a további lehetőségekről, programokról. Bejelentette a Tehetséghidak programot, amely 2012-2013-as ciklusra irányoz elő projekteket, illetve több beszámolt a Nemzeti Tehetségpont létrehozásáról, amelyről még bizonyára sokat fogunk hallani!

A konferencia - azt gondolom - remek szakmai konzultációvá fejlődött, ahol a jól megtervezett dramaturgia szerint felépített előadássorozat jó alkalmat adott vélemények és attitűdök ütköztetésére. Köszönjük a lehetőséget! 

Környészkedésre fel!

Gondolkodási képességek

A Műhelyünk következő foglalkozása a tanulási stílusokhoz és a motiváció felméréséhez, ehhez kapcsolódó feladatokhoz volt köthető. A foglalkozást - a műhely állandó vezetőin kívül - Császár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat igazgató-helyettese, intézményegység-vezetője tartotta. István tehetségfejlesztési szakemberként, pedagógusként, és mint a témában mind gyerekeknek, mind pedagógusoknak előadásokat és foglalkozásokat tartó tekintélyt hívtuk meg. Nem csalódtunk és tanulóink sem.

A foglalkozás egy kis szakmai prezentációval kezdődött, amelyet péntek délutáni időpontban is heroikusan hallgattak és figyeltek tanulóink. Megismerkedtek a tanulási stílusokkal, az egyes stílusokra jellemző képességekkel, a fejlesztendő és fejleszthető területekkel, továbbá ötleteket, tippeket kaptak az egyes stílusok összehangolására, kiegészítésére is. Ezután értelemszerű volt, hogy gyorstesztekkel felmértük a stílusokat az egyes tanulóknál (és tanároknál). Előzetesen mindenkit megkértünk arra, hogy tippeljen, vajon ő melyik kategóriába tartozik. Az eredmények tükrözték a tapasztalatokat, a gyerekek eddigi szokásait és módszereiket (azok hatékonyságát nyilván nem mérhettük ilyen tesztekkel!). Egy-két esetben volt megfigyelhető, hogy még közelítőleg sem hasonló eredmény született egy-egy tanulónál. Esetükben elbeszélgettünk, mi lehetett a belső félreismerés oka. Hasznos beszélgetésnek bizonyult ez, mert megtudhattuk, mi a különbség az előzetes attitűdök, szokások és a papíron megnyilvánuló eredmények között az egyes esetekben.

A foglalkozáson megpróbáltunk csoportfeladatokat adni a gyerekeknek, de ez ebben az esetben nem teljes mértékben valósult meg. A terem adottságai, amelyben a foglalkozást (a prezentáció miatt) kénytelenek voltunk tartani (felszerelt és beszerelt eszközökkel ellátott, felújított kémia előadó), nem felelt meg csoportdinamikailag nagy térigényű játékoknak. Ez a mozgáshiány visszaütött a foglalkozás végére - egyáltalán nem István hibáján vagy figyelmetlenségén múlott, hogy tanulóink egyszerűen elfáradtak. Ne feledjük, hogy a Verseghy Ferenc Gimnázium egy magas színvonalon működő iskola, amely magas, de nem teljesíthetetlen elvárásokat támaszt tanulóinak. Mi sem érthetőbb, mint hogy a gyerekeink fáradtak péntek délután 16.00-kor.

Épp időszerű a motivációról szót ejteni. A tanulóink motivációs szintjének felmérése, illetve az erről való beszélgetés, kölcsönös véleménykifejtés fokozta a foglalkozás koherenciáját, a tagok egymáshoz való pozitív viszonyulását. Fontosnak tartjuk ezt, mert a gyerekeinknek a későbbi foglalkozások alkalmával kifejezetten szükségük lesz a társaik munkájára és élményeire, a közösségi munkára, az együttműködésre. Ezt erősítendő igyekszünk minden alkalommal fejlesztő feladatokat vinni a foglalkozásokra. 

A foglalkozás további részében a divergens gondolkodási képességek fejlesztésén volt a hangsúly. Egy pár szót ennek fontosságáról. A gondolkodási képességek fejlesztése a Műhely egyik elsődleges célja. A földrajz, mint más tantárgyak vagy műveltségi területek alapvető logikája épül arra, hogy az összefüggéseket felismerjük, ugyanakkor képesek legyünk a konvencióktól elvonatkoztatni, és meglévő információnkból új tudásokat, új sémákat kialakítani, és ezen sémákat új, addig nem ismert vagy nem tapasztalt szituációban alkalmazni. Ehhez azonban szükség van gondolkodási képességekre. A földrajzi-környezeti tartalmak a gondolkodási képességek három szintjét igénylik (természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően!): a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodási szintet. A szintek rendre vannak felsorolva az életkor előrehaladtával. A divergens gondolkodás mindhárom gondolkodási szinttel összefüggésbe hozható, mert egy másik szempontja a vizsgált témakörnek. A divergens gondolkodás alapja az, hogy az egyén nem vagy nem csak a konvencionális megoldásokat követi (hiszen ekkor csak korábbi tudást alkalmaz vagy a helyzetet egy korábbi helyzetre redukálva oldja meg - így nem a sémákból fejlődik ki az új megoldás). Egy divergens (szétágazó) gondolkodású személynek a szokásostól eltérő, kreatív ötletei, megoldási javaslatai vannak, általában konstruktív személyiségét jellemzi továbbá az eredetiség, a problémák hatékony megoldása. Mi erre a célra törekszünk. Tanulóink egytől egyig a ugyanezért a célért is jönnek a Műhelybe minden pénteken 13.30-kor, közvetlenül ebéd után. Feladatokkal és "együttgondolkodással", lehetséges megoldási módozatok figyelembe vételével oldunk meg kérdéses problémákat. Ezt rendkívül fontosnak tartjuk.

Az időjárás fokozatos romlásával (a foglalkozás ideje alatt több fokkal hűlt a hőmérséklet) és a fáradékonyság elburjánzásával a foglalkozást - az egyébként tapintható érdeklődés és lelkesedés ellenőre - a tervezett időben befejeztük. Tanulóink maguk is, de - tanulva az előző alkalom hiányosságaiból - most mi is készültünk némi elemózsiával a foglalkozásra, így senki sem távozott üres gyomorral - és hisszük, hogy senki sem távozott üres fejjel és üres élmény-tarisznyával sem.

A foglalkozást követő - személyileg kibővült - pedagógiai és oktatási értékelésében a legfontosabb szerepet az játszotta, hogy mennyire tartottuk sikeresnek a tanulóink tanulási stílusának felmésérét, valamint az ezzel kapcsolatos eszmecserét, illetve, hogy a divergens gondolkodás fejlesztését szolgáló feladatok mennyiben szolgálták a tanulók téma iránti érdeklődésének felkeltését. Úgy véljük, mindkét vizsgált elem megvalósult, illetve a hosszú távú metódusok alapjainak letétele sikeresen megtörlént.

Tematika szerint a médiapedagógiai foglalkozás következett, március 18-án. Hamarosan jelentkezünk a foglalkozásról szóló beszámolóval, mindenképpen kiegészítve a meghívott előadónk személyes élményeivel.


Környészkedésre fel!