Egy újabb próbálkozás szemtanúi lehetnek arra, hogy hogyan közvetítsünk "félélőben" egy eseményről.
Az esemény, amelyre most felhívom figyelmüket, egy konferencia. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 2011. tavaszán is megrendezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozatot, amelynek keretében oktatási-nevelési témájú konferenciákat, szakmai találkozókat szervez. Ennek a rendezvénysorozatnak egyik záróakkordja a ma, 2011. április 12-én megrendezésre kerülő Digitális bennszülöttek tehetséggondozása c. konferencia, amelyet a szolnoki Megyeháza Dísztermében tartanak. Ide hívom meg virtuálisan Olvasóinkat. Itt hívom fel figyelmüket, hogy az eseményről a Szolnok Televízió rövid és később egy hosszabb összefoglalóban is beszámol. Kövessék akár online is!
Óriási megtiszteltetés és lehetőség, hogy ezen az eseményen számolhatok be először a nagyközönségnek a Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyó tehetségfejlesztő műhely, a KörnyÉszMűhely munkájáról.
Az esemény azonban nem csak erről szól, nem csak erről kell, hogy szóljon. A digitális bennszülöttek tehetséggondozása tágabb fogalomkör annál. De mi is az a digitális bennszülött? Pontosabban kik is tartoznak a digitális bennszülöttek közé? - válaszként szakirodalomhoz nyúlok (Marc Prensky: Digital natives - digital immigrants, 2001).
Prensky azt mondta - immáron 10 éve -, hogy a világ társadalmait már nem csak szociális vagy gazdasági értelemben választja ketté (háromba, négybe...) éles, már-már áthatolhatatlan választóvonal, hanem digitális értelemben is. Prensky szerint az arcvonal két oldalán a digitális bennszülöttek (digital natives) és a digitális bevándorlók (digital immigrants) népes csoportját találjuk. A bennszülöttek azok a személyek, akiknek a digitális világ természetes, mindennapos, hétköznapi jelenség, a bevándorlók pedig azok a személyek, akik ezzel az egész "digitális hűha" dologgal csupán próbálkoznak - több-kevesebb sikerrel. De mivel bevándorlók, lehetőségük van - nagyon hosszú idő és gyakorlat útján - bennszülötté válni.
Az alapvető különbség a két típus között, hogy a bennszülöttek és a bevándorlók eltérően képzelik el az oktatási szituációkat, iskolai környezetet és módszertant, ami nyilvánvaló konfliktust jelent.
A digitális bennszülöttek információéhesek, irdatlan információéhesek. Az információhoz azonban több csatornán jutnak el, többféle médium által. Ezáltal hozzáférésük gyors és többszempontú. A bennszülöttek különböző csatornákon szerzett információinak feldolgozása párhuzamos folyamat, párhuzamosan terhelhetőbbek is, mint a bevándorló személyek. Azonban nemcsak információkat dolgoznak fel párhuzamosan, hanem általában is preferálják a szimultán interakciókat. A Prensky-magyar szótár szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy egy bennszülött tanulónak nem okoz problémát, ha egyszerre műveli a következőket:
- facebook chaten 2-3 időben párhuzamos partnerrel cserél házi feladatot vagy iskolai élményeket, közben postol vagy meg is oszt egy-két hírt vagy állapotfrissítést;
- MSN-en és / vagy Skype-on telefonál, beszélget (egyszerre nyilvánvalóan több személlyel is akár);
- blogol vagy blogokat olvas;
- böngész az interneten;
- letölt az internetről;
- információkat szerez hírcsatornákon keresztül, majd
- az információkat feldolgozza;
- dokumentumokat kezel;
- és közben esetleg a papíralapú házi feladatot is elvégzi;
- netán valamilyen kooperációt igénylő PC-s játékot bütyköl.
Sok ez? - Dehogy! Illetve: attól függ, kinek! A bennszülöttek is - tegyük fel: általában - egyszerre egy számítógéppel dolgoznak, amellyel - azt hisszük, hogy - csak egyféle dolgot lehet egyszerre művelni. Nos, ez az, ami alapvetően elválasztja a két oldalt. A szemléletmód. A bennszülöttek jellemzőiként szokták még emlegetni a non-lineáris feldolgozási módokat, illetve azt, hogy közöttük sok (de mindenesetre több) a belső motiváltságú személy.
A konferencián tehát részben erről lesz szó. De a Szerző úgy határozott, hogy erről már sokan sok dolgot mondtak, nála a témában sokkal okosabb és tapasztaltabb szakemberek, így szakbarbárkodásnak helye nincs. Kicsit más lett a profilja az előadásomnak. A tehetségek többszempontú fejlesztésén, illetve a KörnyÉszMűhely bemutatásán kívül más is szerepel a csomagban. Nevezetesen egy programhirdetés. Tényekkel, számokkal, tételmondatokkal, feladatokkal. Megdöbbentő dolgokkal alátámasztva. Olyanokkal, amelyek anno engem is megdöbbentettek, és megváltoztatták egyébként sem gyarlóan konzervatív szemléletemet.
Nos, így indult el a Szerző számára a konferencia. A beszámoló - befejező része - estétől olvasható lesz, itt, a KörnyÉszMűhely szakmai blogjában.
És már olvasható is. Sajnos minden nap csak 24 órából áll - gondolom, az ezzel járó problémákkal már sokan találkoztunk! :)
Az előadásomban néhány dologra nem tértem ki, amely a Műhelyhez kapcsolódik, ugyanis a prezentációmnak (nem csak) az volt a célja, hogy a Műhelynek végezzek PR-tevékenységet. Ennélfogva kimaradtak olyan fontos dolgok részletezése, mint a tanulóink érzelmi-pszichológiai fejlesztése, a szociális együttműködésük fejlesztése vagy éppen az egymásra utaltság gondolatának felkeltése a gyerekekben.
Az előadásomat megelőzően Kállai Mária, Szolnok alpolgármestere nyitotta meg az eseményt, aki bevezetőjében fontosnak tartotta hangoztatni, hogy a megye kiemelt területként kezeli a tehetséggondozást, ezért is lett ez az idei Pedagógiai Hetek témája. Az esemény nagyon szemléletesen és hatékonyan került felvezetésre, remek volt a hangulat és az érdeklődés felkeltése.
Ezt követően Török Krisztián, egy kiváló szolnoki szakközépiskola tehetséges digitális bennszülötte mesélt arról, hogyan és milyen módon használják a közoktatásban azokat a technikákat és módszereket, amelyekkel a tanulók valóban bennszülöttnek érezhetik magukat. Dicséretes Krisztián felkészítő tanárnőjének innovatív és elévülhetetlen szakmai munkája e téren! Sok sikert a továbbiakban Nekik!
Ezután az űrhajózás világnapját emlegetve lett felkonferálva a KörnyÉszMűhelyt is bemutató prezentáció. Mondanivalóm egy kis része található csak meg a fenti prezentációban, élőben e száraz szavaknál sokkal több hangzott el, amelyek részletezésére itt most nem kerül sor.
Tari Annamária, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, pszichonanalízis-kutató előadásomra reflektálva felhívta a figyelmet a gyermekek pszichológiai érésére és arra a nyilvánvaló tényre, hogy nem csak az információ megszerzésének lehetőségeire kell felhívni a gyerekek figyelmét, valamint nem csak a mai technológiák értelmes használatára kell megtanítanunk őket, hanem életkori sajátosságaiknak megfelelően érzelmileg is fejleszteni őket - illetve hagyni az egészséges személyiséget kibontakozni. A maga idejében, a maga helyén. Felhívta továbbá a figyelmet arra a tényre, hogy a bennszülöttek felületes és megosztott figyelme a későbbi életükben, a munkaerőpiacon problémákat jelenthet később.
Reflektálva az előadásra: természetesen a KörnyÉszMűhelyben, és általában a pedagógiai gyakorlatunkban nem csak és kizárólag a digitális kompetenciafejlesztés céljait és eszközeit vesszük figyelembe és tűzzük ki célul. Baj is volna, ha ez így lenne. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a kognitív és érzelmi-pszichikai fejlődés ambivalenciája nem kezelhető pusztán az egyik oldal fejlesztésével. Viszont a homokba se dughatjuk a fejünket! Ha megpróbáljuk a gyerekeket életkori sajátosságaiknak megfelelően kezelni, de ezzel szemben a tanulóink - tőlünk függetlenül - richtig nem az életkori sajátosságaiknak megfelelően használják a világhálót vagy akár a közösség médiát, az miért jogosít fel arra minket, hogy ezzel ne foglalkozzunk?! Nem mondhatjuk azt, hogy ebben a korban ez még nekünk nem lehet feladatunk... a digitális bennszülöttek így is úgy is digitális bennszülöttek, csak még egyesek erről nem tudnak. Igenis éppen ezért kell foglalkozni ezzel a kérdéssel!
Dr. Polonkai Mária, a Magyar Géniusz Program Elméleti és Módszertani Munkacsoport vezetője sok hasznos ismerettel és jó gyakorlattal gazdagította a résztvevőket. Örömmel hallgattuk eddigi tapasztalatait a digitális világról és a digitális bennszülöttek tehetséggondozásáról, a Géniusz Program honlapján található jó gyakorlatok felhasználási lehetőségeiről, a tehetségfejlesztés irányairól és feladatairól.
Előadását Bajor Péter követte, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek képviseletében, a tehetségfejlesztő projektekkel és programokkal foglalkozó TÁMOP-pályázatok projektmenedzsereként. Bajor Péter beszámolt az eddigi tevékenységeikről, a Géniusz Program releváns képzéseiről és a további lehetőségekről, programokról. Bejelentette a Tehetséghidak programot, amely 2012-2013-as ciklusra irányoz elő projekteket, illetve több beszámolt a Nemzeti Tehetségpont létrehozásáról, amelyről még bizonyára sokat fogunk hallani!
A konferencia - azt gondolom - remek szakmai konzultációvá fejlődött, ahol a jól megtervezett dramaturgia szerint felépített előadássorozat jó alkalmat adott vélemények és attitűdök ütköztetésére. Köszönjük a lehetőséget!
Környészkedésre fel!
