Terepi munka - Tiszapüspöki - vendégbejegyzés Tehetségeinktől

Kedves Olvasók!

Ahogyan a korábbi kiírásokban tetszettek látni, a gyerekeknek feladataik voltak, amit megoldva nemcsak gyakorolhatták az úgynevezett vendégbejegyzés műfaját, de a terepi munkáról való élménybeszámolás közben felidézték az élményeket, amelyek így bizonyosan jobban rögzültek.

A következőkben Medgyesi Anna és Ondok Edina 9.a osztályos tanulók élménybeszámolója következik a KörnyÉszMűhely tiszapüspöki kirándulásáról. A feladat az volt, hogy a Tehetségek egy egyoldalas összefoglalót és egy prezentációt készítsenek páros munkában.

Lássuk!

Tiszapüspöki kirándulás: élménybeszámoló

Ma is kellemes érzéssel tölt el, amikor a tiszapüspöki kirándulásra gondolunk. Nem nagy reményekkel indultunk – mert hát melyik mai diák indul egy terepjárásra lelkesen – de a végére jóleső élményekkel tértünk haza.

Április 7-én, egy napfényes reggel indultunk el a tiszapüspöki gátőrházhoz. Mikor odaértünk Bandi bácsi (gátőr) szívélyesen köszöntött minket. Majd pár órás kirándulást tettünk a környéken.

Mielőtt belevágtunk volna a munkába osztályfőnökünk és Gátőr bácsi kiosztották a távcsöveket, nagyítókat és figyelmeztettek, hogy vegyük elő a jegyzetfüzeteinket. Ezután az épület körüli fákat és virágokat vizsgáltuk meg. Sok mindent megtudtunk a fákon élősködő bogarakról és gombákról illetve a fűben található „hétköznapi” növényekről. Aztán a fákra akasztott madárodúba kukkantottunk bele. Megvizsgáltuk a benne lévő bogarakat és a cinege fészekrakási szokásait. Majdan kisétáltunk a gát melletti erdőhöz, ahol egy egész kis láp alakult ki. Ott megismerkedtünk az unka béka titkos életével, és hogy milyen fürge is a fürge gyík, valamint, hogy miért használjuk azt a mondást, hogy lassú, mint a csiga.  Átballagtunk a nyári gátra, az alatt pedig beszéltünk az út menti kis virágokról, tehenekről, bocikról. (és arról, hogy mennyire éhesek vagyunk..)

A nyári gáton nagy meglepetéssel találkoztunk, de mi nem rettentünk meg, hanem szembenéztünk a feladattal. Legyőztük a bokáig érő sarat. (juppii) A töltésen haladva körbejártunk egy tavat, ami az ártéren alakult ki ideiglenesen. Hosszas séta után, átvágva a dzsumbujon, sárosan kiértünk a Tisza partra. Azt hittük hamarosan visszaérünk, de közel sem volt a kiérdemelt ebéd. (xd) Negyed óra „ismerkedjünk még a környezettel a hátra lévő időben” után visszaértünk a gátőr házba. Mindenki felülmúlta önmagát. Fejenként 2 tányér levest ettünk és a második félénél mindenki kinyalta a tányért. Nem tudjuk, hogy miben fáradtunk el ennyire?! Visszafele úton a csapat fele majdnem elaludt, a másik fele pedig „bulizott”.: D

Összevetve egy újabb, jó élménnyel gazdagodtunk.

Készítette: Ondok Edina, Medgyesi Anna

Köszönjük Anna, köszönjük Edina!

Környészkedésre fel!