2011. április 30., szombat

Krumpli alakú a Föld?

Kedves Olvasók!  

Friss ropogós hír, hogy a GOCE űrszonda felvételei alapján nemrég elkészült a Föld gravitáció-térképe. Minek köszönhetőek vajon ezek az eltérések? Hogyan kutathatóak és mire jók ezek az eredmények? 
Nézzünk utána! Pénteken beszélünk róla!



Környészkedésre fel!

2011. április 28., csütörtök

25 év után - Az atomenergia válaszúton

Kedves Olvasók, Kedves Gyerekek!

Huszonöt évvel ezelőtt, egészen pontosan 1986. április 26-án az addig is ellentmondásokkal küzdő atomenergia és atomenergia-kutatások fordulópontjukhoz érkeztek.

Szombati nap volt, április 26, a tavasz kezdete Pripjatyban is. Csernobil atomerőművének tőszomszédságában. Körülbelül 50.000 lakos napja kezdődött ugyanúgy április 26-án, mint bármelyik másik napon. Hiszen a sugárzás nem látható, nem szagolható, nem érezhető. De arról csak április 27-én értesült a lakosság és a nagyvilág, hogy egy nappal korábban, hajnali fél egy tájban a ma Ukrajnában található csernobili atomerőmű egy reaktora berobbant, ezzel olyan események láncolatát indítva el, amely az egész térséget halálra ítélte, és amelynek eredményeképpen az atomerőmű és környéke az emberi felelőtlenség és a technológiai hiányosságok mementójává vált.

Gyerekek! Arra kérlek Titeket, gondolkodjatok el ezen az eseményen ezen játék segítségével! Utána nézzétek meg a post végén található videókat is!

A feladataitok!
1) Keressetek érveket és ellenérveket az atomenergia kapcsán!  
Érvelésedet (és kontraérvelésedet is) úgy próbáld meg felépíteni, hogy mondanivalód mindig egy állítással kezdődjön, ez az állítás kapjon egy magyarázatot, végül egy indoklást. Ezek között sok esetben igen kicsi vagy alig érezhető a különbség. Egy kis segítség, nézzünk egy példát:

Állítás: az a kijelentés, amit el akarsz fogadtatni a hallgatóságoddal, pl. a vegetariánusok egészségesebbek.

Magyarázat:
olyan további információk, amelyekkel megpróbálod megnyerni a hallgatóságot állításod támogatására, pl. a vegetariánusok egészségesebbek, mert a zöldségek fogyasztásával több vitamint juttatunk a szervezetünkbe.


Indoklás: az állítást támogató magyarázat összekötése az állítással, pl. a vegetariánusok egészségesebbek, mert a zöldségek fogyasztásával több vitamint juttatnak a szervezetükbe és köztudott, hogy a vitaminok elengedhetetlen részei az egészséges életmódnak.
 


2) Gyűjtseket információkat a paksi atomerőműről! Az információ bármilyen forrásból származhat, a foglalkozáson majd kiértékeljük ezeket! Azt kérem, hogy bármilyen információt csakis a forrásával együtt hozzatok!
Azért a hiteles forrás mégiscsak a "hazai". Javaslom ezt az oldalt, illetve ezeket a játékokat! Jó kis szórakoztató időtöltés, és nem egyszerű bizony! 

3) Mi az az atomenergia? Honnan származik az atomenergia? Milyen nyersanyagigénye van? Hol bányászunk ilyet (Magyarországon bányásztunk vajon)? Kicsit mélyedjetek el az energiakérdésben!
További lehetőségek tájékozódásra ezen a linken, meg itt, továbbá itt.













Köszönjük előre is a munkálkodásotokat!
Környészkedésre fel!

Köszönjük a szoval.eu verseny módszertani utasításait, amelyből az érvelés és vita szabályait gyakorolhatjuk a gyerekekkel! Köszönjük továbbá kedves kollégánk, Ládi Klára inspiráló energia-gondolatait.







2011. április 26., kedd

Aktuális feladatok - 2011. április 26.

Kedves Gyerekek!

Több napirendi pont és feladat is van Nektek, olvassátok végig! Ezt a levelet megkaptátok email fiókotokba a levlistán keresztül, ott is megtaláljátok!

1) A Netszó-pályázati felhívásra eleddig elég kevéske "netszó" gyűlt össze, kétlem, hogy csak ennyit ismernétek. Egy kis munkát mindenki belefektet, akkor jó sok kifejezés gyűlhet össze. Ne lustálkodjunk, most szünetben még van erre idő!

2) A tiszafa-örökbefogadási ünnepségről részben hiányzó Edina és Anna készítsen egy úgynevezett vendégbejegyzést a blogba az ELSŐ terepbejárásról Tiszapüspökiben. A vendégbejegyzés lényege, hogy ketten, közösen megírjátok a legalább egy A/4-es oldal élménybeszámolót, amit elküldtök nekem, és megosztom a blogban. A Ti nevetek alatt fut majd, hiszen Ti szerkesztettétek. Egy Google-prezentációt is készítsetek hozzá (képekkel és kevés szöveggel), amit megosztotok a többiekkel (ne legyen hosszabb 10 diánál, címdiával és befejezéssel együtt). Osszátok fel a feladatot, egy délután alatt megoldható a munka! Határidő: jövő hét kedd, azaz május 3. A feladat KÖTELEZŐ jellegű.
(most azt gondoljátok, hogy ez pluszfeladat Nektek, de ezzel is gyakoroljátok ezt a műfajt. Hajrá!)

3) A legutóbbi foglalkozásról hiányzó S. Péter és Dia készítsen egy úgynevezett vendégbejegyzést a blogba a MÁSODIK terepbejárásról Rákóczifalván. A vendégbejegyzés lényege, hogy ketten, közösen megírjátok a legalább egy A/4-es oldal élménybeszámolót, amit elküldtök nekem, és megosztom a blogban. A Ti nevetek alatt fut majd, hiszen Ti szerkesztettétek. Egy Google-prezentációt is készítsetek hozzá (képekkel és kevés szöveggel), amit megosztotok a többiekkel (ne legyen hosszabb 10 diánál, címdiával és befejezéssel együtt). Osszátok fel a feladatot, egy délután alatt megoldható a munka! Határidő: jövő hét kedd, azaz május 3. A feladat KÖTELEZŐ jellegű.
(most azt gondoljátok, hogy ez pluszfeladat Nektek, de ezzel is gyakoroljátok ezt a műfajt. Hajrá!)

4) A következő foglalkozás témája újfent a Föld Napja lesz, ezzel kapcsolatosan megosztottam egy videót a blogban, tessék nézegetni, erről is fogunk beszélgetni a következő alkalommal, azaz május 6-án, pénteken. A megjelenés mindenkinek kötelező.

Köszönöm, hogy végigolvastátok! Ügyesen a feladatokkal! 

Környészkedésre fel!






2011. április 23., szombat

Föld Napja - I. rész

Kedves Olvasók!

Egy kis nézegetnivaló a Föld Napja alkalmából! Jó szórakozást!








2011. április 12., kedd

Digitális bennszülöttek tehetséggondozása - beszámoló a Megyeházáról

Kedves Olvasóink!
Egy újabb próbálkozás szemtanúi lehetnek arra, hogy hogyan közvetítsünk "félélőben" egy eseményről.

Az esemény, amelyre most felhívom figyelmüket, egy konferencia. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 2011. tavaszán is megrendezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozatot, amelynek keretében oktatási-nevelési témájú konferenciákat, szakmai találkozókat szervez. Ennek a rendezvénysorozatnak egyik záróakkordja a ma, 2011. április 12-én megrendezésre kerülő Digitális bennszülöttek tehetséggondozása c. konferencia, amelyet a szolnoki Megyeháza Dísztermében tartanak. Ide hívom meg virtuálisan Olvasóinkat. Itt hívom fel figyelmüket, hogy az eseményről a Szolnok Televízió rövid és később egy hosszabb összefoglalóban is beszámol. Kövessék akár online is!

Óriási megtiszteltetés és lehetőség, hogy ezen az eseményen számolhatok be először a nagyközönségnek a Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyó tehetségfejlesztő műhely, a KörnyÉszMűhely munkájáról.

Az esemény azonban nem csak erről szól, nem csak erről kell, hogy szóljon. A digitális bennszülöttek tehetséggondozása tágabb fogalomkör annál. De mi is az a digitális bennszülött? Pontosabban kik is tartoznak a digitális bennszülöttek közé? - válaszként szakirodalomhoz nyúlok (Marc Prensky: Digital natives - digital immigrants, 2001). 

Prensky azt mondta - immáron 10 éve -, hogy a világ társadalmait már nem csak szociális vagy gazdasági értelemben választja ketté (háromba, négybe...) éles, már-már áthatolhatatlan választóvonal, hanem digitális értelemben is. Prensky szerint az arcvonal két oldalán a digitális bennszülöttek (digital natives) és a digitális bevándorlók (digital immigrants) népes csoportját találjuk. A bennszülöttek azok a személyek, akiknek a digitális világ természetes, mindennapos, hétköznapi jelenség, a bevándorlók pedig azok a személyek, akik ezzel az egész "digitális hűha" dologgal csupán próbálkoznak - több-kevesebb sikerrel. De mivel bevándorlók, lehetőségük van - nagyon hosszú idő és gyakorlat útján - bennszülötté válni.

Az alapvető különbség a két típus között, hogy a bennszülöttek és a bevándorlók eltérően képzelik el az oktatási szituációkat, iskolai környezetet és módszertant, ami nyilvánvaló konfliktust jelent.
A digitális bennszülöttek információéhesek, irdatlan információéhesek. Az információhoz azonban több csatornán jutnak el, többféle médium által. Ezáltal hozzáférésük gyors és többszempontú. A bennszülöttek különböző csatornákon szerzett információinak feldolgozása párhuzamos folyamat, párhuzamosan terhelhetőbbek is, mint a bevándorló személyek. Azonban nemcsak információkat dolgoznak fel párhuzamosan, hanem általában is preferálják a szimultán interakciókat. A Prensky-magyar szótár szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy egy bennszülött tanulónak nem okoz problémát, ha egyszerre műveli a következőket:
- facebook chaten 2-3 időben párhuzamos partnerrel cserél házi feladatot vagy iskolai élményeket, közben postol vagy meg is oszt egy-két hírt vagy állapotfrissítést;
- MSN-en és / vagy Skype-on telefonál, beszélget (egyszerre nyilvánvalóan több személlyel is akár);
- blogol vagy blogokat olvas;
- böngész az interneten;
- letölt az internetről;
- információkat szerez hírcsatornákon keresztül, majd
- az információkat feldolgozza;
- dokumentumokat kezel;
- és közben esetleg a papíralapú házi feladatot is elvégzi;
- netán valamilyen kooperációt igénylő PC-s játékot bütyköl. 

Sok ez? - Dehogy! Illetve: attól függ, kinek! A bennszülöttek is - tegyük fel: általában - egyszerre egy számítógéppel dolgoznak, amellyel - azt hisszük, hogy - csak egyféle dolgot lehet egyszerre művelni. Nos, ez az, ami alapvetően elválasztja a két oldalt. A szemléletmód. A bennszülöttek jellemzőiként szokták még emlegetni a non-lineáris feldolgozási módokat, illetve azt, hogy közöttük sok (de mindenesetre több) a belső motiváltságú személy.

A konferencián tehát részben erről lesz szó. De a Szerző úgy határozott, hogy erről már sokan sok dolgot mondtak, nála a témában sokkal okosabb és tapasztaltabb szakemberek, így szakbarbárkodásnak helye nincs. Kicsit más lett a profilja az előadásomnak. A tehetségek többszempontú fejlesztésén, illetve a KörnyÉszMűhely bemutatásán kívül más is szerepel a csomagban. Nevezetesen egy programhirdetés. Tényekkel, számokkal, tételmondatokkal, feladatokkal. Megdöbbentő dolgokkal alátámasztva. Olyanokkal, amelyek anno engem is megdöbbentettek, és megváltoztatták egyébként sem gyarlóan konzervatív szemléletemet.




Nos, így indult el a Szerző számára a konferencia. A beszámoló - befejező része - estétől olvasható lesz, itt, a KörnyÉszMűhely szakmai blogjában.


És már olvasható is. Sajnos minden nap csak 24 órából áll - gondolom, az ezzel járó problémákkal már sokan találkoztunk! :)
Az előadásomban néhány dologra nem tértem ki, amely a Műhelyhez kapcsolódik, ugyanis a prezentációmnak (nem csak) az volt a célja, hogy a Műhelynek végezzek PR-tevékenységet. Ennélfogva kimaradtak olyan fontos dolgok részletezése, mint a tanulóink érzelmi-pszichológiai fejlesztése, a szociális együttműködésük fejlesztése vagy éppen az egymásra utaltság gondolatának felkeltése a gyerekekben.

Az előadásomat megelőzően Kállai Mária, Szolnok alpolgármestere nyitotta meg az eseményt, aki bevezetőjében fontosnak tartotta hangoztatni, hogy a megye kiemelt területként kezeli a tehetséggondozást, ezért is lett ez az idei Pedagógiai Hetek témája. Az esemény nagyon szemléletesen és hatékonyan került felvezetésre, remek volt a hangulat és az érdeklődés felkeltése.

Ezt követően Török Krisztián, egy kiváló szolnoki szakközépiskola tehetséges digitális bennszülötte mesélt arról, hogyan és milyen módon használják a közoktatásban azokat a technikákat és módszereket, amelyekkel a tanulók valóban bennszülöttnek érezhetik magukat. Dicséretes Krisztián felkészítő tanárnőjének innovatív és elévülhetetlen szakmai munkája e téren! Sok sikert a továbbiakban Nekik!

Ezután az űrhajózás világnapját emlegetve lett felkonferálva a KörnyÉszMűhelyt is bemutató prezentáció. Mondanivalóm egy kis része található csak meg a fenti prezentációban, élőben e száraz szavaknál sokkal több hangzott el, amelyek részletezésére itt most nem kerül sor. 

Tari Annamária, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, pszichonanalízis-kutató előadásomra reflektálva felhívta a figyelmet a gyermekek pszichológiai érésére és arra a nyilvánvaló tényre, hogy nem csak az információ megszerzésének lehetőségeire kell felhívni a gyerekek figyelmét, valamint nem csak a mai technológiák értelmes használatára kell megtanítanunk őket, hanem életkori sajátosságaiknak megfelelően érzelmileg is fejleszteni őket - illetve hagyni az egészséges személyiséget kibontakozni. A maga idejében, a maga helyén. Felhívta továbbá a figyelmet arra a tényre, hogy a bennszülöttek felületes és megosztott figyelme a későbbi életükben, a munkaerőpiacon problémákat jelenthet később. 

Reflektálva az előadásra: természetesen a KörnyÉszMűhelyben, és általában a pedagógiai gyakorlatunkban nem csak és kizárólag a digitális kompetenciafejlesztés céljait és eszközeit vesszük figyelembe és tűzzük ki célul. Baj is volna, ha ez így lenne. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a kognitív és érzelmi-pszichikai fejlődés ambivalenciája nem kezelhető pusztán az egyik oldal fejlesztésével. Viszont a homokba se dughatjuk a fejünket! Ha megpróbáljuk a gyerekeket életkori sajátosságaiknak megfelelően kezelni, de ezzel szemben a tanulóink - tőlünk függetlenül - richtig nem az életkori sajátosságaiknak megfelelően használják a világhálót vagy akár a közösség médiát, az miért jogosít fel arra minket, hogy ezzel ne foglalkozzunk?! Nem mondhatjuk azt, hogy ebben a korban ez még nekünk nem lehet feladatunk... a digitális bennszülöttek így is úgy is digitális bennszülöttek, csak még egyesek erről nem tudnak. Igenis éppen ezért kell foglalkozni ezzel a kérdéssel! 

Dr. Polonkai Mária, a Magyar Géniusz Program Elméleti és Módszertani Munkacsoport vezetője sok hasznos ismerettel és jó gyakorlattal gazdagította a résztvevőket. Örömmel hallgattuk eddigi tapasztalatait a digitális világról és a digitális bennszülöttek tehetséggondozásáról, a Géniusz Program honlapján található jó gyakorlatok felhasználási lehetőségeiről, a tehetségfejlesztés irányairól és feladatairól.

Előadását Bajor Péter követte, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek képviseletében, a tehetségfejlesztő projektekkel és programokkal foglalkozó TÁMOP-pályázatok projektmenedzsereként. Bajor Péter beszámolt az eddigi tevékenységeikről, a Géniusz Program releváns képzéseiről és a további lehetőségekről, programokról. Bejelentette a Tehetséghidak programot, amely 2012-2013-as ciklusra irányoz elő projekteket, illetve több beszámolt a Nemzeti Tehetségpont létrehozásáról, amelyről még bizonyára sokat fogunk hallani!

A konferencia - azt gondolom - remek szakmai konzultációvá fejlődött, ahol a jól megtervezett dramaturgia szerint felépített előadássorozat jó alkalmat adott vélemények és attitűdök ütköztetésére. Köszönjük a lehetőséget! 

Környészkedésre fel!






2011. április 10., vasárnap

Aktuális feladatok!

Kedves Gyerekek!

Ez egy igen hosszú bejegyzés lesz, amelyet megtaláltok a levelesládátokban is! Feladatok, határidők, teendők találhatók benne! Olvassátok végig!

FELADATOK A KÖVETKEZŐ PÉNTEKI (2011. április 15.) FOGLALKOZÁSRA:

1) A 9.a osztály tanulói közül 3 fő összeállít egy PPT-vel kísért prezentációt a digitális bennszülött - digitális bevándorló fogalomkör kapcsán. Google keresőszavak: digitális bennszülött, digitális bevándorló, Prensky.

Keddtől a szakmai blogunk egyik bejegyzése is segíteni fog a prezentáció elkészítésében! Keressétek majd fel időben!
A feladat csoportos munka, tehát közös információgyűjtés, és egy közös prezentáció elkészítése Office PowerPoint segítségével. A prezentációra nagyjából 5-10 percetek lesz a foglalkozáson, így készüljetek. A feladat kötelező jellegű!

2) A 9.c osztály tanulói közül 3 fő összeállít egy PPT-vel kísért prezentációt a Creative Commons fogalomkör kapcsán. Google keresőszavak: creative commons, kreatív közjavak.
Segítségképpen nézzétek meg a szakmai blog legalján található sötétbarna sávban található Creative Commons-ra vonatkozó információkat! A feladat csoportos munka, tehát közös információgyűjtés, és egy közös prezentáció elkészítése Office PowerPoint segítségével. A prezentációra nagyjából 5-10 percetek lesz a foglalkozáson, így készüljetek. A feladat kötelező jellegű!



Aki mindenáron szeretne kimaradni a feladatokból, és másra hárítani a prezentáció elkészítését, nyugalom, aki most kimaradna a prezentáció készítéséből, az legközelebb így is úgy is sorra kerül! Önálló, de csoportos feladatok ezek, amelyek háromfős csapatoknak szólnak!

TOVÁBBI FELADATOK, TEENDŐK:

1) Kérünk Titeket (tanulóinkat), hogy a weblapon található kérdőívet töltsétek ki! A kitöltés nagyjából 15 percet vesz igénybe, két házi feladat között pihenésképpen tökéletes elfoglaltság.

2) Amennyiben a digitális bennszülött nevű fogalom ismeretlen vagy nem érthető számotokra, erre a linkre kattintva tájékozódhattok. A foglalkozáson sajnos nem volt elég idő erről beszélni, de szerintem rá fogtok jönni a kérdés nyitjára. Tájékozódjatok, informálódjatok!

3) A kérdőívben szereplő, ún. web 2.0 alkalmazásokról sem sok szó esett a foglalkozáson, ugyancsak időhiány miatt. Kérünk Titeket, nézegessétek meg a kérdőívben szereplő honlapokat, alkalmazásokat, tájékozódjatok, nézzetek utána funkcióknak, lehetőségeknek!

4) 2011. április 20-án a Verseghy Ferenc Gimnázium örökbe fogadja az iskola udvarán található tiszafát (ez az újonnan felavatott szobrunk melletti hatalmas jószág). Az örökbe fogadáshoz egy szakmai program is kapcsolódik, amely - szerencsétekre - iskolaidőben zajlik. A megjelenés a Műhely tagjainak kötelező (amennyiben nem témazáró dolgozatról maradtok le).
Az időpont tehát: 2011. április 20. (szerda) 9.30-11.30-ig. Ez azt jelenti, hogy a harmadik órára már ne menjetek be, de az ünnepség végén az 5. órára kötelező bemennetek. Megjelenés (igényes) utcai viseletben (értsd: nem kell matrózblúz, fiúknak pláne nem :)

Tiszafa (Taxus Baccata). Köszönjük.
Feladatotok:
- a 2. óráról 9:10-kor csöngetnek ki.
- 9.30-ra kabátostul (ha hideg van) levonultok (szépen, rendezetten) a tiszafához, ahol már lesz egy kisebb gyülekezet.
- az örökbe fogadási ceremónia után (várhatóan) a 28-as teremben (a könyvtár mellett) lesz 2-3 szakmai előadás Szolnok és Szolnok környékének védett természetvédelmi értékeiről - a Ti nyelveteken, szakmai előadóktól. A beharangozó szerint érdekes program lesz.
- az előadásokon tessék figyelni, rendezetten, Verseghy-s diák módjára viselkedni. Kötelező (!!!) jegyzetfüzetet és íróeszközt magatokkal vinni és az előadásokon jegyzetelni. A jegyzeteket a szünet utáni foglalkozáson beszéljük meg, tehát el kell hozzátok majd!
- az ünnepség és a szakmai konzultáció terv szerint 11.30-kor ér véget.
- természetesen ezután folytatódik a napotok az 5. órával.

Köszönjük a figyelmet!
Jó felkészülést, kellemes időtöltést majd az örökbefogadási ceremónián!

Környészkedésre fel!

2011. április 8., péntek

Élő IKT foglalkozás!

Kedves Olvasóink! Most olyannal próbálkozunk, amelyet oktatási körülmények között még nagyon ritkán (elismerem, még sosem) találkoztam (ez nyilván tapasztalatlanságomból fakad, aki látott már ilyet, kommentelésre fel!). Élő közvetítés fog zajlani a Verseghy Ferenc Gimnázium KörnyÉszMűhelyének IKT-foglalkozásáról. A diákjaink természetesen tudnak erről, de a keretrendszerről, a pontos feladatokról még nincs információjuk - egyrészt azért, mert részben "titokként" kezeljük a feladatokat, másrészt éppen eddig a pillanatig az óráikon ültek :)

Az IKT foglalkozásunk végcélja egy weblap megtöltése tartalommal, páros-és csoportmunka keretében, hálózati tanulás keretében, vagyis masszív konnektivista pedagógiai szellemben. Reméljük, diákjaink "vevők" lesznek a feladatokra. Egy kollégámmal megosztottam félelmeimet, amelyben kifejtettem, hogy talán nem is fog nekik tetszeni az ötlet, illetve ennyi idő alatt talán nem bírunk el a feladatokkal (hiába próbáltam leredukálni és minél változatosabbá tenni a foglalkozás feladatait). Válaszként azt kaptam, hogy nyugalom, ezek a gyerekek "ZS"-generációsok (utalva Prensky digitális bennszülött-bevándorló elméletére), minden rendben lesz. Hát, úgy legyen, gondoltam.

Ilyen szellemben újra átgondoltam a foglalkozásvázlatot, és kialakult végleges formája. A gyerekek bevezetésképpen egy szóforgó-feladatot fognak csinálni, eközben kicsit megmozgatódnak. Utána pedig belekezdünk a nagy munkába, a weblap-szerkesztésbe. A weblapot, a keretrendszert, és a foglalkozáshoz, illetve általában a Műhelyhez kapcsolódó kérdőívet már jó előre elkészítettem, de természetesen a tanulóink bármikor bármilyen stílust vagy hátteret megváltoztathatnak - hiszen közösen építjük az oldalt!

(Az infokommunikációról, a konnektivista pedagógiáról a post végén vagy egy külön postban számolok majd be - az élő közvetítésnek ez nem lehet része.) 

A tervek szerint elkezdődött szóforgóval a műhelyfoglalkozás. A készített plakátokat lentebb találhatók. A három téma a közösségi média, a blog, illetve a kommunikáció volt. Az alkalmazott módszer lényege, hogy egy-egy adott csoport kap egy fogalmat, kifejezést vagy jelenséget, amelyről brainstorming jelleggel összegyűjti a csoport összes gondolatát. Aztán a csoportok tagjai csoportokban eggyel arrébb vándorolnak, és az ott található buborékábrához hozzáteszik a saját gondolataikat, tehát kiegészítik a korábbi csoportokat. Az eredmények itt látható.

A "blog" buborék bemutatása
A "kommunikáció" buborék

A "social media" vagy "közösségi média" buborék értelmezése

A buborékok értelmezése és értékelése után még egy fontos dologra került sor - a Műhelyben is érdemes szót ejtenünk a szakmai blogról. A blogolás, a naplózás a szakmai tevékenységek mindennapos velejárója lehet. Ennek módszertanát, ötlettárát és lehetséges kimenetelés próbáltuk elemezni a gyerekekkel. Megértettük közösen, hogy ez a szakmai blog mindenki számára elérhetővé teszi a készült anyagainkat, hasznos és a a tehetségműhely jövője szempontjából talán meghatározó jelentőségű. 



A blog és a Facebook-profil bemutatása után megkezdődhetett a mai foglalkozás gerincét adó közös munka.

Elkezdődött a weblapok szerkesztése, illetve a prezentációk elkészítése, négy adott témában, amelyek jelenlegi vagy korábbi megvalósult projektmunkák témakörei voltak. A Műhely 4 csoportra oszlott. A tervek szerint a kész prezentációkat beágyazzuk a weblapba, majd később a blogba is. A csoportok tagjai szándékosan nem egymás mellett ülő tanulók voltak.

Nyilvánvalóan nem egy iskolában lennénk, ha nem akadtak volna technikai fennakadások. A cyberterem rendeltetésszerűen működött (eltekintve attól, hogy a "varázstoll" nem operált a táblához), de a Google-fiókokkal voltak problémák - különösen azért, mert a tanulóink nagy része egészen a mai napig nem is rendelkezett G-fiókkal.

Nagyjából 50 perce kezdődött a lázas munka, és a csapatok lassan 100%-ra hozzák fel  prezentációjukat. Kommunikációs csatornaként Facebook chatet vagy Google Talk-ot használnak - bár másokat is ajánlottak egymásnak, végül a csoportok mindegyike ennél a kettőnél maradtak. A gyerekek feladata ugyanis az volt, hogy úgy oldják meg a feladatot, mintha a csoportok tagjai különböző kontinenseken élnének, tehát csak hálózatban tudnak kommunikálni. Ennek megfelelően szóbeli kommunikációra utaló jelet (na jó, legalábbis egy darabig :) nem nagyon lehetett hallani.

A dolgozó ifjúság
Elkészültek a prezentációk, amelyeket már csak nagy műgonddal be kellett ágyazni az előre elkészített weblapba. Ez sem volt egyszerű munka, hiszen tanulóink 0%-a találkozott eddig a "beágyazás" fogalmával. Na sebaj, gondoltam, épp itt az ideje ennek is. A csoportvezetőkkel megosztottam a weblapot, akik aprólékosan elvégezték a munkát. Már csak a bemutatás és az értékelés volt hátra.
Lássunk erről is néhány fotót!

A prezentációk bemutatása
A prezentációk bemutatása is nagy sikerrel zárult. Jómagam azt gondolom, hogy a prezentációk jó minőségűek, sőt, kivitelük is igényes. Tanulóink mindent megtettek, az utolsó utáni pillanatban is még 2 perc türelmet kértek, hogy még a videót, még azt a képet vagy azt a pár szót hadd tehessék be a prezibe. Fontos tudnunk, hogy korábban egyikőjük sem találkozott még hasonló módszertannal, sosem osztottak meg vagy ágyaztak be ilyenformán digitális tartalmakat.

Pedagógiai és földrajzi-környezeti értelemben - figyelembe véve a foglalkozás pedagógiai és oktatási céljait, illetve a felhasznált módszertant - a foglalkozást eredményesnek és sikeresnek ítélem. Kíváncsian várjuk azonban a tanulóink véleményét kikérő kérdőív eredményét is, amelyet - a Műhely résztvevőinek engedélyével - aggregáltan publikálni fogjuk.

Köszönjük mindenkinek, aki ma velünk tartott, és együtt élvezte a közös szakmai és csapatfejlődést. Várunk mindenkit legközelebb is!

Környészkedésre fel!




2011. április 7., csütörtök

A médiapedagógia lehetőségei a természettudományokban

Izgalmas területre eveztünk, amikor a médiapedagógiát a Műhely tematikájába emeltük. A médiapedagógia ugyanis de facto (mellesleg de jure sem) létezik a természettudományok oktatásának tantervi követelményeiben vagy gyakorlatában. Hogy miért van ez még mindig így, nem vagyunk kompetensek ex catedra megmondani (maradva a latin kifejezéseknél), de annyi bizonyos, hogy - nota bene - létjogosultsága van és kell, hogy legyen a természettudomány oktatásában eme érdekes és csaknem kiaknázatlan területnek.

Hogy miért is használom a latin kifejezéseket ilyen bátran, hamarosan kiderül, de előbb egy kis szakmai bevezető.
Miért (lenne) fontos a médiapedagógia ma? A média alapvetően befolyásolja a tanulók szemléletmódját, világképét, esetenként szélsőségeket közvetíthet. Kutatások szerint a tanulók tudásuk 75%-át nem az iskolában szerzik... akkor vajon honnan?...
A médiapedagógia nem egyenlő a médiaismeret tantárggyal, sőt, azzal néhány fogódzót leszámítva nincs is kapcsolatban. A médiapedagógia a médiumok működésének megismertetésével, oktatásban való felhasználhatóságával és nevelési szerepével foglalkozó tudományág; feladata a kritikus médiafogyasztó nevelése - médiumok kritikus használatával és egyszerű médiatermékek készítésével. Nekünk az a célunk, hogy ezeket a lehetőségeket vezessük be a természettudományok oktatásába is.

Többek között tehát ilyen területen kutat és dolgozik kedves jóbarátom, Neumann Viktor. Viktor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központjának (Tudkomm) munkatársa, földrajz-biológia tanár szakos hallgató, a nagy sikerű és hazánkban szakmai kuriózumnak számító Tudományos újságírás c. kötet társszerkesztője. Viktort - mint a médiapedagógiával közvetlen kapcsolatban lévő, emellett tanári pályára készülő - kollégaként hívtuk meg a műhelyfoglalkozásra. Meghívott előadónk latin nyelvvizsgája azonban végképp különlegesség-számba megy - bár nagy merészség lenne állítani, hogy pusztán e bejegyzés klasszikumát fokozandó hívtuk meg őt. A felkérést örömmel vállalta, hiszen nagy alkalom volt ez számára és tulajdonképpen számunkra is.

Kis - mondjuk úgy: emberi - kitérő. Nyilván nondanom sem kell, semmi nem ment egyszerűen a szervezés terén. Az időpont egyeztetés után kiderült, hogy Viktornak a műhelyfoglalkozás napján 10.45-ig Budapesten van halaszthatatlan feladata, viszont a műhelyfoglalkozás 13.30-kor - mint szokás szerint és korábbi terv szerint - kezdődik. Elő a digitális kompetenciával - MÁV-Elvira... 11.15-kor indul egy személyvonat a Keletiből Szolnok felé. Remek! Már csak el kell érni. Mindent előre megszerveztünk, itinert állítottunk össze - de az utolsó pillanatig nem volt biztos az aznap délután. Természetesen, azt persze hozzá kell tenni, a műhelyfoglalkozás nem maradt volna el akkor sem, ha Viktor mégsem tud jelen lenni - aznap elcseréltük volna másra a tematikát. Minden napra, illetve minden foglalkozásra készítünk ugyanis "B"-tervet. A tapasztalatokból kiindulva a "nagy számok törvénye" alapján egyszer úgyis kiugrik egy olyan helyzet, amire nem számítunk. Ez - úgy gondolom - minden pedagógus számára ismerős szituáció.

Végül jött az SMS, Viktor elérte a vonatot, és 13:00 körül le is szállt róla épségben. Az "A"-terv kezdett realizálódni mégis. Közben mindent előkészítettem a foglalkozásra, amivel aznap kifejezetten sok idő elment (technika összeállítása, bevinni szánt anyagok összeállítása, tűzdelése, fénymásolása - a meghívott előadónk által küldött anyagok rendezése, hiszen ő épp a vonaton ült). 13.20 körül Viktor megérkezett a Verseghy Gimnáziumba, ahol már minden elő volt készítve egy kellemes délutánhoz.

A foglalkozást az iskola egyik ún. "cybertermében" tartottuk. A Verseghy Ferenc Gimnázium az utóbbi időkben több pályázaton is sikeresen szerepelt, így felújíthatta a komplett főépületi homlokzatot, illetve a tornacsarnokot is beleértve a nyílászárókat, sőt, kiemelt fejlesztésként az intézményhez tartozó, ún. Csomorházat is, amelyben további cybertermek, és az európai szintre emelkedett ebédlő található. A foglalkozás helyszíne a főépületben található cyberterem volt, ahol - mint kiderült - a tanulóink kb. fele már tartózkodott oktatási körülmények között, de pl. a teremben található aktív táblát még nem használták saját kezeikkel. Hát, éppen itt volt az ideje.

A következő sorokat Neumann Viktortól, meghívott előadónktól idézem.

Első benyomásaim a Verseghyről messze felülmúlták elképzeléseimet. Az intézmény szervesen illeszkedik közvetlen környezetébe, rendkívül rokonszenves kialakítású, gyerekbarát épületei tökéletes helyszínt biztosítanak az oktatási tevékenység folytatására. A gyerekek pedig ritkaságszámba menően tehetségesek, és jól neveltek.

A foglalkozás a kezdetektől a végéig nagyon jó hangulatban telt. Viktorral való (baráti jellegű) szurkálódásaink, a gyerekek alapvető pozitív beállítódása a meghívott előadónkhoz, illetve a témához, valamint a foglalkozás modern, hétköznapjainkat is átható szellemisége sokat lendített a hangulaton. Persze szakmai munka is jócskán folyt.

A foglalkozás kezdetén egy kis brainstorming zajlott. A módszer lényege, hogy mutatunk, rajzolunk, írunk valamilyen szót, jelenséget vagy fogalmat a tanulóknak. Bármit, amit a tanulóink mondanak, el kell fogadnunk (nyilván a közízlés határain belül). Ez különbözteti meg mondjuk egy ágrajztól vagy folyamatábrától. A gondolati térkép módszer a leginkább hasonló ehhez, de abban is fontosak a logikai szálak - a brainstorming (vagy magyarul: ötletroham) esetében valóban az összes ötlet a táblára kerülhet - és majd később, különböző kiválasztási módszerekkel érjük el, hogy a megfelelő kifejezések rögzüljenek, illetve a továbbhaladáshoz szükséges fogalmakat emeljük ki. A téma a "média" volt. A feladat az aktív táblához kötődött, amely hitünk szerint nem a pedagógus one-man-show-jának kelléke, hanem valódi oktatási eszköz - így a gyerekeknek is használniuk kell. Minden tanulónak feladata volt, hogy az első szót, ami eszébe jut a "média" szó hallatán, jegyezze le, majd sorban egymás után felírták a táblára. A feladat végeredménye ez a képernyőkép lett. Bámulatos, hogy mi mindent meg lehet osztani így a szélesebb közönséggel. (megosztás, postolás, linkelés, stb... ld. még itt.)

Brainstorming - média
A foglalkozás fő témája, a médiapedagógia nagy témakör, minden szegmensét képtelenség körbejárni három óra alatt. Ez nem is lehetett cél, így néhány kiemelt témát tudtunk csak a Műhely elé tárni. Kiemelt témánk volt a hír, illetve az animációs filmek elemzése-értékelése. 

Tanulóink kaptak néhány hírt, különböző újságok hasábjairól. Feladatuk az volt, hogy keressék meg az 5W szabálynak megfelelő tartalmakat, fogalmakat, mondattani elemeket. Az 5W nem más, mint a ki/mi, mit, mikor, hol, miért kérdőszavak angol megfelelői. Ez a hír alapképlete - ahogyan Viktor mondta. A gyerekek és jómagam is keresgéltünk, találtunk, aláhúztuk (a nyelvtani szabályoknak megfelelően), megmagyaráztuk, vitatkoztunk. A begyakorlás közben érezhető mélypont következett be azonban a koncentrációban, így szünetet rendeltünk el - közben némi ennivalót is felszolgáltunk. A hírkészítés folyamatát - amely során mindannyian valóban a saját bőrünkön érezhettük volna ennek a műfajnak a nehézségeit - végül jórészt ki is kellett hagynunk, bár 1-1 példán keresztül megtapasztaltuk a fordulatos fogalmazás lehetőségeit. 
Bevéstük tehát a hír fontosságát, jellemzőit. 

Örömteli, hogy a foglalkozások mindig jó hangulatban telnek (legalábbis oktatói szemmel úgy tűnik - bátran lehet ellentmondani!). A diákjaink - mint ahogy már többször kifejtettem - péntek lévén sokszor kimerültek, fáradtak, dekoncentráltak. Ilyenkor megpróbálunk valami csoportjátékot vagy mozgásos feladatot bevetni a figyelem fenntartása érdekében, ami általában - átmenetileg biztosan - visszaadja a lelkesedést. Kétségtelen, hogy egy-egy foglalkozás után mi magunk is passzív információ-befogadóvá válunk általában. Rengeteg munka van egy délután előkészítésében - bármennyire is nem tűnik soknak és megterhelőnek.

Szünet után animációs filmek elemzése következett. Várható volt, hogy ez a blokk felvillanyozza diákjainkat - reményeink realitást nyertek. Először egy hazánkban kevéssé ismert animációs sorozatot néztünk meg. A sorozat pedagógiai lényege, hogy megpróbálkozik humoros, de mégis komoly tartalommal bírva, elvonatkoztatott, mégis földön járó gondolatokat megfogalmazni az állattenyésztés globalizálódásáról, illetve az ezzel járó globális társadalmi-gazdasági problémákról. Mindezt egy keretrendszerbe, egy történetbe ágyazva. Fantasztikus anyag, őszintén mondhatom. A filmek megtekintése előtt természetesen szempontrendszert adtunk (illetve közösen kitaláltuk) a gyerekeknek. Ez minden film vagy képsorozat előtt kötelező elem! Az animációs filmhez követő feladatok tartoztak, illetve összeszedtük a film tételmondatait.

Az ezt a blokkot követő filmek pedagógiai jelentősége abban állt, hogy a tanulóink össze tudják-e hasonlítani a filmben látott fiktív eseményeket, élőlényeket és környezeteket a valósággal, megértették-e a két "világ" közötti különbséget, fel tudnak-e állítani éles határokat a kettő közé, illetve (ami a feladatok szempontjából a legfontosabb volt) a filmekből ötleteket, tudáselemeket szerezve képesek lesznek-e új tudásokat, új sémákat létrehozni - gondolkodni! A feladatok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, magam is úgy vélem, hogy ez az animációs blokk mély és talán hosszú távon is tapintható nyomot hagyott a gyerekekben.

A foglalkozáson használt módszertár, a média, mint téma láthatóan felkeltette tanulóink érdeklődését. Hogy mennyire volt hatékony a szemléletformálásban-nevelésben ez a röpke háromórás szeánsz, nem mostanában fog kiderülni - talán majd évek-évtizedek múlva. Hosszú távon tervezünk - ez az oktatás nagy feladata, amelyet minden pillanatban, minden pedagógiai folyamatban szem előtt kell tartani!

A foglalkozás zárásaként diákjainkat azzal engedtük útnak, hogy a legközelebbi alkalommal ugyanitt találkozunk - egy más témában mélyedünk el. Meghívott előadónkkal - a kellemetlen eső ellenére - még (nagyon kutyafuttában) végignéztük Szolnok város megszépült belvárosát, a Megyeháza mögötti kertet vagy a Városháza előtti sétálóutcát. Szolnokból néhány év alatt egy kellemes, európai kisváros lett - belvárosát tekintve bizonyosan. Ezt azonban folytatni kell. Ahogy folytatni kell a szellemi pallérozást is - európai szinten, sőt, magasabban.

Előadónk megkért, hogy e bejegyzést jobbára mi, a Műhely tagjai fogalmazzuk, hiszen ez a blog mégis a miénk. Cserébe kikötöttem, hogy személyes véleményekkel kell megtűzdelje a postot. Íme, Viktor zárósorai:

Úgy érzem, hogy a műhelyfoglalkozás nagyon jól sikerült, a gyerekek élvezték, amit csináltak. Természetesen a rendelkezésünkre álló idő közel sem volt elegendő ahhoz, hogy átfogó kép alakulhasson ki bennük a média és a természettudományos iskolai tantárgyak közötti kapcsolatokról, de véleményem szerint így is elértük kitűzött célunkat: felkeltettük a gyerekek érdeklődését a téma iránt.

Legközelebb is egy izgalmas fejezettel érkezünk. Érdemes maradni!

Környészkedésre fel!






2011. április 1., péntek

Gondolkodási képességek

A Műhelyünk következő foglalkozása a tanulási stílusokhoz és a motiváció felméréséhez, ehhez kapcsolódó feladatokhoz volt köthető. A foglalkozást - a műhely állandó vezetőin kívül - Császár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat igazgató-helyettese, intézményegység-vezetője tartotta. István tehetségfejlesztési szakemberként, pedagógusként, és mint a témában mind gyerekeknek, mind pedagógusoknak előadásokat és foglalkozásokat tartó tekintélyt hívtuk meg. Nem csalódtunk és tanulóink sem.

A foglalkozás egy kis szakmai prezentációval kezdődött, amelyet péntek délutáni időpontban is heroikusan hallgattak és figyeltek tanulóink. Megismerkedtek a tanulási stílusokkal, az egyes stílusokra jellemző képességekkel, a fejlesztendő és fejleszthető területekkel, továbbá ötleteket, tippeket kaptak az egyes stílusok összehangolására, kiegészítésére is. Ezután értelemszerű volt, hogy gyorstesztekkel felmértük a stílusokat az egyes tanulóknál (és tanároknál). Előzetesen mindenkit megkértünk arra, hogy tippeljen, vajon ő melyik kategóriába tartozik. Az eredmények tükrözték a tapasztalatokat, a gyerekek eddigi szokásait és módszereiket (azok hatékonyságát nyilván nem mérhettük ilyen tesztekkel!). Egy-két esetben volt megfigyelhető, hogy még közelítőleg sem hasonló eredmény született egy-egy tanulónál. Esetükben elbeszélgettünk, mi lehetett a belső félreismerés oka. Hasznos beszélgetésnek bizonyult ez, mert megtudhattuk, mi a különbség az előzetes attitűdök, szokások és a papíron megnyilvánuló eredmények között az egyes esetekben.

A foglalkozáson megpróbáltunk csoportfeladatokat adni a gyerekeknek, de ez ebben az esetben nem teljes mértékben valósult meg. A terem adottságai, amelyben a foglalkozást (a prezentáció miatt) kénytelenek voltunk tartani (felszerelt és beszerelt eszközökkel ellátott, felújított kémia előadó), nem felelt meg csoportdinamikailag nagy térigényű játékoknak. Ez a mozgáshiány visszaütött a foglalkozás végére - egyáltalán nem István hibáján vagy figyelmetlenségén múlott, hogy tanulóink egyszerűen elfáradtak. Ne feledjük, hogy a Verseghy Ferenc Gimnázium egy magas színvonalon működő iskola, amely magas, de nem teljesíthetetlen elvárásokat támaszt tanulóinak. Mi sem érthetőbb, mint hogy a gyerekeink fáradtak péntek délután 16.00-kor.

Épp időszerű a motivációról szót ejteni. A tanulóink motivációs szintjének felmérése, illetve az erről való beszélgetés, kölcsönös véleménykifejtés fokozta a foglalkozás koherenciáját, a tagok egymáshoz való pozitív viszonyulását. Fontosnak tartjuk ezt, mert a gyerekeinknek a későbbi foglalkozások alkalmával kifejezetten szükségük lesz a társaik munkájára és élményeire, a közösségi munkára, az együttműködésre. Ezt erősítendő igyekszünk minden alkalommal fejlesztő feladatokat vinni a foglalkozásokra. 

A foglalkozás további részében a divergens gondolkodási képességek fejlesztésén volt a hangsúly. Egy pár szót ennek fontosságáról. A gondolkodási képességek fejlesztése a Műhely egyik elsődleges célja. A földrajz, mint más tantárgyak vagy műveltségi területek alapvető logikája épül arra, hogy az összefüggéseket felismerjük, ugyanakkor képesek legyünk a konvencióktól elvonatkoztatni, és meglévő információnkból új tudásokat, új sémákat kialakítani, és ezen sémákat új, addig nem ismert vagy nem tapasztalt szituációban alkalmazni. Ehhez azonban szükség van gondolkodási képességekre. A földrajzi-környezeti tartalmak a gondolkodási képességek három szintjét igénylik (természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően!): a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodási szintet. A szintek rendre vannak felsorolva az életkor előrehaladtával. A divergens gondolkodás mindhárom gondolkodási szinttel összefüggésbe hozható, mert egy másik szempontja a vizsgált témakörnek. A divergens gondolkodás alapja az, hogy az egyén nem vagy nem csak a konvencionális megoldásokat követi (hiszen ekkor csak korábbi tudást alkalmaz vagy a helyzetet egy korábbi helyzetre redukálva oldja meg - így nem a sémákból fejlődik ki az új megoldás). Egy divergens (szétágazó) gondolkodású személynek a szokásostól eltérő, kreatív ötletei, megoldási javaslatai vannak, általában konstruktív személyiségét jellemzi továbbá az eredetiség, a problémák hatékony megoldása. Mi erre a célra törekszünk. Tanulóink egytől egyig a ugyanezért a célért is jönnek a Műhelybe minden pénteken 13.30-kor, közvetlenül ebéd után. Feladatokkal és "együttgondolkodással", lehetséges megoldási módozatok figyelembe vételével oldunk meg kérdéses problémákat. Ezt rendkívül fontosnak tartjuk.

Az időjárás fokozatos romlásával (a foglalkozás ideje alatt több fokkal hűlt a hőmérséklet) és a fáradékonyság elburjánzásával a foglalkozást - az egyébként tapintható érdeklődés és lelkesedés ellenőre - a tervezett időben befejeztük. Tanulóink maguk is, de - tanulva az előző alkalom hiányosságaiból - most mi is készültünk némi elemózsiával a foglalkozásra, így senki sem távozott üres gyomorral - és hisszük, hogy senki sem távozott üres fejjel és üres élmény-tarisznyával sem.

A foglalkozást követő - személyileg kibővült - pedagógiai és oktatási értékelésében a legfontosabb szerepet az játszotta, hogy mennyire tartottuk sikeresnek a tanulóink tanulási stílusának felmésérét, valamint az ezzel kapcsolatos eszmecserét, illetve, hogy a divergens gondolkodás fejlesztését szolgáló feladatok mennyiben szolgálták a tanulók téma iránti érdeklődésének felkeltését. Úgy véljük, mindkét vizsgált elem megvalósult, illetve a hosszú távú metódusok alapjainak letétele sikeresen megtörlént.

Tematika szerint a médiapedagógiai foglalkozás következett, március 18-án. Hamarosan jelentkezünk a foglalkozásról szóló beszámolóval, mindenképpen kiegészítve a meghívott előadónk személyes élményeivel.


Környészkedésre fel!