A természettudományok bajban vannak.
Nem az igények miatt - azok magasak, itthon és a nemzetközi porondon is. A baj ott van, hogy hazánkban alig akad olyan legény (vagy leány) a gáton, aki még a természettudományokkal szeretne foglalkozni, netán - urambocsá' - tanítani azokat.
E kelepce apropóján szerveződött meg az a nemzetközi konferencia, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Infopark Alapítvány szervezett 2011. augusztusában. Farkas Bertalan Péter, a műhely egyik megszervezője abban a szerencsében részesült, hogy jelen lehetett e rendezvényen, és a Földtudomány szekcióban megszólalási lehetőséget is kapott. Nagy szerencse érte a KörnyÉszMűhelyt is, hiszen összeismerkedhettünk az egri Dobó István Gimnázium hasonló kezdeményezésével. A részvétel miatt készülhet most el ez a rövid, gondolatébresztő bejegyzés.
A szervezők - zárszóként - a résztvevők lelkére kötötték, hogy a rendezvény sikerén felbuzdulva népszerűsítsék a konferencia eseményeit, álláspontját, hivatalos nyilatkozatát, valamint hamarosan elkészülő konferenciakötetét.
A háromnapos Természettudományok tanítása korszerűen és vonzóan konferencia programjában első nap plenáris előadások kaptak helyet, amelyeken irányt mutattak az ELTE, az ELTE TTK és az MTA vezetői, valamint hazánk kiemelkedő kutatói, felsőoktatási intézmények karainak vezetői a természettudományok hazai helyzetéről az oktatásban.
Másnap a szekcióelőadások, valamint a szekcióbeszélgetések kerültek sorra. A földtudomány, fizika, kémia, biológia és matematika szekciókban kiváló előadások hangzottak el, a tudományterületek mindenféle részeiből, óriási változatosságot mutatva, széles palettát nyitva a természettudományok oktatásában rejlő lehetőségekről.
A szekcióbeszélgetéseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat egy összefoglaló kerekasztal-beszélgetésben foglalhatták össze a felek, amelyen a jövő feladatairól, illetve a várható kormányzati irányokról is szó esett. A helyszínen is több teremben élőben közvetített beszélgetést követően a záró szekcióelőadásokra került sor - újra külön-külön szekciótermekben, tudományterületenként.
Az esemény harmadik - záró - napján újabb szekcióelőadások, az Egyetem különleges gyűjteményeit bemutató tárlatvezetések, illetve a záró plenáris előadások kaptak helyet.
Nagy örömünkre szolgált, hogy részt vehettünk az eseményen, és talán még nagyobb örömre ad okot, hogy a folytatásról, hagyományteremtésről is szó esett: jövőre (
Zárszóként magam is az Akadémia által dotált konferenciakötetre hívom fel Olvasóink figyelmét, amely a tudományterületek újdonságain kívül irányelveket is magában foglalhat majd.
Reméljük, az esemény valóban hagyománnyá válik - ezt kívánják tőlünk a nemzetközi és hazai kihívások, a természettudományok oktatásának problémái, a köz-és felsőoktatásban tapasztalható nehézségek. Viszlát legközelebb augusztusban!
Környészkedésre fel!
